Széchenyiörökség Okmányával tüntették ki Mécs Károlyt, aki nemrégiben a Kossuth-díjat is megkapta. A színművész hatvan éve van a pályán, és utolsó szerepét játssza, ami után nem áll többé színpadra.
„Soha nem kíméltem magam, mindenbe belefogtam és mindent is csináltam, amit kellett. De épp annyiszor voltam beteg, mint bárki más” – fogalmazott a Blikknek Mécs Károly, aki ma már csak egyetlen darabban játszik, és határozottan állítja, többet nem is vállal már.
„Még egy darabban játszom, és visszavonulok. Ez Tamási Áron Vitéz lélek című darabja. (…) Többet már nem vállalok, szeretném békésen leélni ezt a pár évet, ami még hátravan” – mondja.
„Hiányzik folyamatosan a színház és fog is. Rengeteg mindent csináltam és tudnék is talán még csinálni, de már nem akarok. (…) Nemrég Kossuth-díjat kaptam, most a Széchenyi család elismerését, közben egy életműdíjat is a filmgyártásban, hamarosan pedig átvehetem a gyémántdiplomámat, mert hatvan éve vagyok a pályán. Az az igazság, hogy nagyon sokáig szinte semmilyen díjat nem kaptam, aztán egyszer csak elkezdtek jönni az elismerések, de úgy érzem, gyakorlatilag az a helyzet, hogy ez nem csak nekem szól. Ez az egész generációmnak szól, ami most már sajnos távozóban van. Elment Törőcsik Mari, és még nagyon sokan az osztálytársaim és a színésztársaim közül is. Valahogy most úgy érzem, hogy helyettük is kapom az elismeréseket” – vélekedett a kitűnő színész.
