A szeptemberi PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztiválra érkezett hozzánk Vlagyimir Szorokin. A jég írója most a Magyar Hangnak nyilatkozott.
A teljes interjú a Magyar Hangban olvasható.
A nemrég elhunyt Mihail Gorbacsovról írta Anne Applebaum a The Atlantic oldalán, hogy rendkívül keveset tudott és értett meg korából, épp ezért is hagyhatta megtörténni az eseményeket. Elmozdította a régi rendszert, viszont nem állított valami újat a helyére, így kezdhetett egyfajta maffiaállam is erősödni, elvezetve a mai eseményekhez. A kérdésre, ezzel egyetért-e, Szorokin úgy fogalmazott: “Nem. Nagyon tisztelem Gorbacsovot, jó viszonyt ápoltunk. Nagyon sok könyvet kaptam tőle ajándékba, ahogy ő is tőlem. Gorbacsov nagyon fontos dolgot tett, a Szovjetunió szétesését vérontás nélkül sikerült menedzselnie. Funkcionáriusként sok probléma lehetett vele, de végső soron jó ember volt. A maffiaállam kiépülése Borisz Jelcinnek, a vele érkezetteknek a bűne. Ekkor kezdett felépülni az a hatalmi piramis, amit ma láthatunk működni. (…) Nem történhetett meg az a fajta megtisztulási folyamat, amit láthattunk például Németországban. A Szovjetuniónak vége volt, viszont nem temették el. Ottmaradt a hatalmas holttest, amit nem sikerült elásni úgy, ahogy a németeknek sikerült eltemetniük a náci ideológiát. Jelcin és csapata viszont csak betolta a sarokba ezt a hullát, és úgy voltak vele, hogy majd ott elrohad szép csendben. Na, ez nem történt meg, helyette időnként feltámadt, zombiként rémisztgetve a világot, most épp az atombombával. Nem véletlen a tankokon látható szimbólum sem. Z, azaz Zombihadsereg. A temetetlen múlt feltámad, itt jár közöttünk.”
A 80-as évek végéig nem jelenhettek meg könyvei, aztán jött a nagyobb szabadság korszaka. Arról szólva, hogy a mostani időszakot visszarendeződésként éli-e meg, kifejtette:
“Egy hónapja jelent meg a legutóbbi könyvem, egy novelláskötet. Ez a De Feminis. Nem tettek keresztbe, de a kiadó azért aggódott. Sok megmagyarázhatatlan és abszurd dolog zajlik ma Oroszországban. Vannak, akik a Facebookon látványosan jelen vannak, talán ezért nem akarják a könyveiket sem kiadni. Még nem lehetetlenítik el a könyvkiadást, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem fogják ezt is meglépni. Most minden nagyon hamar fog összeomlani, és alig lesz idő az irodalommal foglalkozni.”
Arról is faggatták, hogy a művészek mennyire mernek ma kritikát megfogalmazni:
“A probléma azokkal a film- és színházi rendezőkkel, színházigazgatókkal van, akik elfogadják az állami támogatást, cserébe pedig vállalnak is bizonyos “ellenszolgáltatást”. A pénzért cserébe támogattak eddig is mindent, most pedig képesek még a háborút is.”
A háború előtt két nappal hagyta el Moszkvát. Arról szólva, mikor térhet vissza, kifejtette:
“Ambivalens érzéseim vannak. Erre vágyom most a legkevésbé, és közben mégis, hiszen ott a házam, magam építtettem, fontos számomra. Akkor fogok visszatérni, amikor a putyini rendszer végre összeomlik. Azt nehéz megmondani, mi történne, ha visszatérnék. Nem is igen gondolkozom ezen.”