Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik Budapest és Magyarország. 2023. április 01. és július 01. között 35 ország 200 társulata érkezik hazánkba a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében. A magyarországi olimpiához csatlakozó budapesti és a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót fogadnak – hogy melyeket, arról ők maguk döntenek. „Így a Magyarországgal szomszédos országok magyar nyelvű színházi műhelyei is részesei lehetnek az olimpiának, a külföldi társulatok meghívása pedig tartós nemzetközi kapcsolatok kialakulását jelentheti a magyar teátrumok számára” – írja a Színházi Olimpia oldala.
Vidnyánszky Attila elmondta, hogy az olimpia egyik fókuszában Madách Imre áll majd, akinek a munkásságát nemcsak konferenciák, kiállítások, új könyvek mutatják be, hanem a világ 12 országának színművészeti iskoláiból érkező csoportok is, amelyek Az ember tragédiája dolgozzák fel.
Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány mintegy négymilliárd forinttal támogatja az eseményt.
“Nem lehet nem elfogódottnak lenni, hiszen a világ színháztörténelme 2023-ban itt, a Kárpát-medencében íródik” – fogalmazott. Felidézte, hogy korábban “jellemzően csak tévéfelvételeken voltak láthatóak hasonló események, majd a MITEM megnyitotta a világot egy kicsit a színházművészet vonatkozásában”, és így már Budapesten is hozzáférhetünk a legrangosabb színházi projektekhez, most pedig ennek koronájaként rendezik meg a Színházi Olimpiát.
“A Színházi Olimpia egy olyan nemzetközi fórum, amely jelentős színházi alkotók munkásságát mutatja be a világ minden tájáról. A kreatív ötletek és javaslatok megismerése előmozdíthatja a művészet jövőjét” – fogalmazott üzenetében Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, az athéni Attis Színház igazgatója.
Az eseményen online bejelentkeztek a rendezvény olasz, német, mexikói, romániai vendégelőadásainak rendezői is.
Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy a városban június 6-14. között Dunafeszt néven rendezik meg a Duna menti városok színházainak fesztiválját. Emellett április 17-23. között a város ad otthont a Patchwork Nemzetköz Gyermek- és Ifjúsági Fesztiválnak.
Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház jelenlegi főigazgatója elmondta, hogy 2023-ban “mini Csárdáskirálynő fesztivált” rendeznek, amelyen a saját előadásuk mellett két külföldi előadást is láthat a közönség.
Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója kiemelte, hogy a gyulai intézményen kívül még további hét szabadtéri színház csatlakozott a Színházi Olimpiához. A Gyulai Várszínház három előadással készül az eseményre.
Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a teljes magyar bábos szakma bekapcsolódik az olimpia rendezvénysorozatába, és az előadások lefedik az ország teljes területét. Több regionális helyszín közreműködésével meghívják a kortárs és a határon túli magyar nyelvű bábszínházakat, a fővárosban bábfesztivált rendeznek, és lesznek szabadtéri, vásári, báb- és utcaszínházi előadások Kemény Henrik öröksége előtt tisztelegve. A programokhoz kapcsolódóan hét kiállítást is terveznek.
Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója elmondta, hogy a legnagyobb magyar táncegyüttesek, így a győri, a szegedi, a pécsi, a székesfehérvári és a miskolci balett is örömmel csatlakoztak az olimpiához. A klasszikusbalett-előadások mellett lesznek kortárs táncelőadások, valamint néptáncelőadások is.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Inkubátorház vezetője elmondta, hogy az olimpiára nemzetközi és vidéki közreműködők bevonásával tematikus fesztivállal készülnek, amely a CSET (Család, Egyén, Társadalom) munkacímet viseli.
A szervezők kommünikéje:
Folyamatosan bővülő programkínálat
A 10. Színházi Olimpia weboldalán már most megtekinthető a programok egy része, amelyek között találunk prózai, zenés és táncelőadásokat, gyermek- és ifjúsági színházi darabokat is.
A következő hetekben újabb és újabb produkciók válnak majd nyilvánossá a közönség számára. A programokról és a színházi ünnepel kapcsolatos hírekről a www.szinhaz.org oldalon olvashatnak. (Hogy miért pont az általunk alapított, egykor színházi híreket szolgáltató felületen, az rejtély. A szerk.)
Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház, valamint a kortárs magyar színházi seregszemlét szervező Debrecen az olimpia kiemelt helyszínei. Az ISTA (International School of Theatre Anthropology) műhelyként működik Pécsváradon Eugenio Barba szellemi irányítása alatt. A magyar bábszínházak és a táncművészek is egész országra kiterjedő programsorozattal csatlakoznak az olimpiához. A programban utcaszínházi látványosságok éppúgy szerepelnek, mint szakmai események: könyvbemutatók, workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és konferenciák. Az olimpia kínálatának szakrális vonulatát a passióelőadások jelentik.
Fesztivál a fesztiválban
A jubileumi színházi fesztivál központi eseményeit a IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) öleli fel a Nemzeti Színházban. A MITEM többéves sikere miatt nyerte el a Színházi Olimpia nemzetközi bizottságának bizalmát a Nemzeti Színház és Vidnyánszky Attila, aki az olimpia művészeti vezetője.
Magyarország legnagyobb színházi fesztiválján olyan szakmai óriások rendezéseivel és munkájával találkozhat majd a hazai közönség, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Romeo Castellucci, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Eugenio Barba, Alessandro Serra, Liu Libin vagy Declan Donnellan.
„A MITEM a 2014-es alapítása óta a párbeszéd, a nyitottság, az egymás iránti kíváncsiság szellemében szerveződik. A mai válságos időkben még fontosabbak a színház képzeletbeli bárkáján átmenteni ezeket az értékeket. A kultúra segítségével kell a párbeszéd hídjait fenntartani, amelyeket a politika lerombol.” – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.
Lesznek bábos és táncfesztiválok is, és fesztivált rendez az idén 100 éves Budapesti Operettszínház is. Az alternatív szcénát – többek között – a Jurányi Ház és a Bethlen Téri Színházképviseli. A Győri Nemzeti Színház a Duna menti teátrumokat fogja össze. Az amatőröknek és a diákszínjátszóknak is lesznek fesztiváljai.
Madách-bicentenárium a középpontban
Az olimpia egyik fókuszát a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alkotója, Madách Imre jelenti, aki 200 éve, 1823-ban születetett, és akinek 140 éve mutatták be fő művét, Az ember tragédiáját. Madách munkásságát nemcsak konferenciák, kiállítások, új könyvek mutatják be, hanem egy egyedülálló esemény is. A világ számos országának színművészeti iskoláiból – Kanadától Anglián át Görögországig – érkeznek csoportok, akik Az ember tragédiája egyes színeit dolgozzák fel, majd ezekből egy nagy közös produkció is készül. Az ember tragédiájából származik 2023-as Színházi Olimpia mottója is: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”
Olimpialapító művész hazánkról
Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója és nemzetközi szakmai bizottságának elnöke így nyilatkozik arról, miért Magyarországra esett a választás a tizedik esemény kapcsán:
“Azért, mert a régi és nagyszerű színházi hagyományokkal büszkélkedő Magyarország a színházi elmélet és gyakorlat világméretű fejleményeinek aktív alakítója. A gyönyörű Budapest a világ kulturális örökségének egyedülálló műemléke, nemzetközi kulturális metropoliszként készen áll, hogy hidakat építsen más színházi hagyományok felé. Tehetséges és tapasztalt művészeti, műszaki és ügyviteli szakembereinek köszönhetően a Nemzeti Színház a magyar színházi szakma intézményi központja: egyaránt nyitott a nemzetközi avantgárd színházi elképzelésekre és a hagyományok ápolására. Ez teszi különösen alkalmassá, hogy hídként összekössön különböző iskolákat és színpadi formanyelveket. Világunkban, melyet a színházak homogenizálódása jellemez, a Nemzeti Színház a harmóniateremtés és Új Humanizmus mottó jegyében a sokszínűség, tolerancia, multikulturalizmus elkötelezett támogatója.”
Jelkép és feladat
„A 10. Színházi Olimpia jelképe egy bárka. A bibliai párhuzamot is megidézve ezen menthetjük át önmagunkat és értékeinket. Hogy hová?” – vetik fel a szervezők, akik azt remélik, a válasz: a békés jövőbe.
„Európában, a szomszédunkban háború van. Nagyhatalmak és kis országok nukleáris fegyverek alkalmazásával fenyegetőznek. Ilyenkor felmerül a kérdés: mi a művészek dolga? Szükség van-e ilyenkor a művészetre? Van-e létjogosultsága ezekben az időkben egy olyan kulturális eseménynek, mint a Színházi Olimpia?” – írják a művészek, akik a 10. Színházi Olimpiát szervezik, és akik abban bíznak, hogy megóvhatják és ahol szükséges, újjáépíthetik azokat a hidakat, „amiket a politika lerombol”.
Közleményük szerint ehhez józanságra és mértéktartásra, jövőbe vetett hitre és egymás iránti bizalomra van szükség. És legfőképpen: a párbeszéd fenntartására.
„Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a művészek, a kultúra képviselői nem a politika, az erő nyelvét beszélik, hanem párbeszédre törekszenek. Párbeszédre törekszenek az ukrán színházművészet képviselőivel, akiknek a háború miatt bizonytalan a részvétele a 2023-as olimpián, de most is folynak a tárgyalások, és az utolsó utáni pillanatig biztosítják számukra a lehetőséget, hogy bekerüljenek a programba. De az oroszországi művészekkel is párbeszédre törekszenek, akik a világ egyik legnagyobb színházi életének alkotói, Csehov, Sztanyiszlavszkij, Mejerhold, Ljubimov, Viszockij és Vasziljev országának művészei. A 10. Színházi Olimpia szervezői remélik, hogy ők is mihamarabb visszakerülhetnek a színházi körforgásba” – írják a szinhaz.org oldalon, ami immár a Színhái Olimpia oldala, nem keverendő össze azzal a hírportállal, amelynek feladatait immár a Színház Online vállalja az egyre szűkülő anyagi lehetőségek ellenére.