Bognár Zsolt ez alkalommal arra a hírre reagál a Mandiner oldalán, miszerint Molnár Áron elnyerte a szólásszabadságért küzdő dalszerzők legelismertebb nemzetközi díját.

„Olvasom, hogy tisztelt kollégám, Molnár Áron, akivel a világ dolgairól a legkisebb mértékben sem vallunk azonos nézeteket, ismételten vitázni, újra és újra csak vitázni szeretne. Ez a becsípődés ott kezdődhetett nála, amikor a Színház Online felületén megjelent, majd a Mandineren is szemlézett „Kevesebb lázadást, több elfogadást” című véleménycikkemben reagáltam eddigi „politikafüggetlen” megszólalásaira.Ezt követően nyilvános vitára hívott, amit kellő udvariassággal visszautasítottam, igyekezve megindokolni döntésemet. A magam részéről ezzel lezártnak tekintettem a dolgot.

A napi hírfolyam rendszeres olvasójaként viszont szembesültem azzal, hogy kollégám kitartó szándékát és mozgalmát a napokban még egy nemzetközi kitüntetéssel is honorálták. Az indoklás szerint olyanokat díjaznak, akik „síkra szállnak az elveikért”.

Azzal viszont nem tudok mit kezdeni, hogy Molnár Áron vitázni szeretne. Utánam következő alanyának Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját találta meg, aki szintén udvarias modorban utasította vissza a táncra kérést, de Molnár Áront nem olyan fából faragták, hogy könnyen belátná azt, ha kikosarazzák” – fogalmaz a Mandineren Bognár Zsolt, aki szerint a való életben meg kell próbálni elfogadni, ha a táncra kérést visszautasítják.

„Annál is inkább, mert ott a táncrendet nem önjelölt igazságosztók szabják, hanem a felkértek szabad akarata dönti el, hogy érdemes-e olyan táncban részt venniük(…)” – szögezi le a színész.

A teljes írást itt olvashatják.