Az ő hangján szólal meg magyarul Bradley Cooper, Mark Ruffalo, Patrick Dempsey, Sam Rockwell és Miki egér, és lassan 30 éve tagja a Katona József Színháznak. Rajkai Zoltánt Gáti Katalin Teodóra kérdezte a Kultúra.hu oldalán. Lapszemle.
„Anno, gimnazistaként annyira beszippantott a színpad világa, hogy még a színházi lámpák sajátos égett szagát és a fa díszletek, színpaddeszkák illatát is megjegyeztem. (…) A művészszínházi koncepciónak az a része érdekel, amely utakat keres, de ugyanakkor nem rugaszkodik el teljesen a valóságtól. Nem öncélú, a realitásban gyökerezik, de az ábrázolásban valami különlegességet, a színházművészetre vonatkozóan közérthetően kínál felfedezni valót. Magam is ezzel kísérletezgetem, amikor rendezek” – mesélte a Kultúra.hu-nak Rajkai Zoltán, aki most éppen egy monodrámán dolgozik, melynek témája a bibliai tízparancsolat.
„Amikor 30 évesen hitre jutottam, az maga volt a klasszikus újjászületés. (…) Az életem 180 fokos fordulatot vett, és minden, amit korábban iránynak, értéknek, célnak tartottam, más megvilágításba került” – fejtette ki a színész. A pasaréti református templomban találkozott Cseri Kálmán lelkésszel, a prédikációja pedig akkor hatással volt rá, hogy „még mindig ott áll”. Fontos számára, hogy alkotóként is „bizonyságot tegyen Istenről”.
A kérdésre, miért pont a tízparancsolathoz nyúlt, azt felelte: „Túlzottan nyomasztó lett a korszak, amiben élünk. Járványok, háborúk dúlnak, növekszenek az ezekkel járó társadalmi és gazdasági nehézségek, és közben szétszed bennünket az agresszív politikai, világnézeti kommunikáció, a kultúrharc, a közösségi médiából és az internetről ránk zúduló féktelen, szélsőséges információhalmaz, amit képtelenek vagyunk egészségesen feldolgozni. Szóval úgy vélem, hogy az életünk mindenestül kezd összezavarodni, erősödik az emberekben a félelem, a szorongás. Elvesztettük az iránytűt, elveszett a zsinórmérték, amihez igazodva biztonságosan és kiegyensúlyozottan élhetnénk. Ezért lett világos számomra, hogy vissza kéne nyúlni az alapokhoz, a fundamentumokhoz. (…) Az, hogy az ember elfordult Istentől, és a maga kezébe vette irányítást, sok bajt, kárt, tragédiát, téves döntést eredményezett. Számomra hitből és szívből fakadó vállalás az, hogy erre felhívjam a figyelmet.”
Rajkai Zoltán arról is beszélt, hogy rendezőként komfortosabban, feszültségmentesebbnek, kreatívabbnak érzi magát: „Vannak kollégák, akik számára komfortosabb tevékenység a szereplés, a színjátszás. Nekem ehhez mindig pluszenergiákat kell mozgósítanom, szinte rá kell vennem magam a színészetre. Ahhoz, hogy mutogassam magam, be kell indítanom még egy rakétát.”