Interjút adott az Origónak Eperjes Károly. Az apropó új filmje, a Magyar passió, amit ő maga is rendezett és amit november elején mutatnak be.
A Magyar passió c. 1950-ben játszódó filmben Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják, és hogy megtörjék, kegyetlen kínvallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, a szocialista rendszerben hívő, fiatal tisztet, Keller főhadnagyot – Fjodorov őrnagy parancsára – bízzák meg a beismerő vallomás kicsikarásával. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat.
A film kapcsán Eperjes Károly elmondta, sokat gondolkodott eljátssza-e a saját filmje főszerepét, amit felajánlott neves kollégáknak, de egyöntetűen azt üzenték felé: ez az ő feladata. Utólag úgy látja, nagyon komoly előkészítéssel ez egy vállalható kihívás volt. „Mindenki minden oda akart tenni. (…) Nagyon örülök, nagyon boldog vagyok, az biztos, még az a hiú érzésem is van, hogy a Jóisten ezért küldött a Földre. (…) A tenyerén hordott minket, az eső akkor esett, amikor kellett, a nap akkor sütött, amikor kellett, el nem tudom mondani, hogy milyen áldás volt az egész filmen. Öt óra túlival tudtuk befejezni” – nyilatkozta a rendező, aki elárulta, néhány túlélő papnak, színészeknek, rendezőknek, egyházi személyenknek is megmutatták már, de hiába lettek készen az alkotással a pápa látogatására, Eperjes úgy ítélte meg, a 7 perces demó bemutatása elegendő, megfelelő gesztus az Eucharisztikus Világkongresszuson.
„Kíváncsi vagyok, ki lesz az, aki bántja majd ezt a filmet, mert aki bántja, annak nagyon el kell gondolkodnia a saját lelkületén. A film legnagyobb értéke azon túl, hogy hiánypótló, hogy a szeretetről, annak hiányáról és nem pedig a bosszúállásról szól. Ha valaki bántja, akkor azért nekem külön kell imádkoznom, őérte még inkább van akkor ez a film” – tette hozzá Eperjes Károly.
Az interjúban mesélt arról is, hogy miért hagyta ott a Katona József Színházat, mennyire boldog, hogy alapító tag lehetett, hány tanítványa árulta el és állítása szerint hogyan fenyegették meg A Hídember premierje után.