Filmes területeket bemutató interjúsorozatukban ezúttal a scriptes, azaz naplóvezetői munkáról beszélgettünk. Szigeti Krisztina huszonkét éve indult el a pályán, olyan alkotásokon dolgozott, mint a Fehér isten, a Kincsem, az Örök tél, az Aranyélet, A besúgó vagy a még idén moziba kerülő Hadik. A Kortársonline.hu kérdezte.
Szigeti Krisztina véletlenül került a szakmába. Arról szólva, hogyan lett scriptes, elárulta:
„Véletlenek egész sorozata játszott közre benne. 1996-tól 2000-ig Sándor Pál és Gárdos Péter mellett dolgoztam produkciós koordinátorként, őket tartom első számú mestereimnek. Külsős cégként gyártottunk tévéműsorokat. Kimentem az egyik forgatásra, ahol a gyártásvezető azt mondta, ha már ott vagyok, akkor scripteljem le az aznap felvett anyagot. Fogalmam sem volt róla, hogy ez mit jelent. Timecode-okat kellett feljegyeznem és leírni, hogy milyen jeleneteket veszünk fel. Utólag belegondolva ezek teljesen használhatatlanok voltak a vágó számára. A következő adás forgatása előtt jeleztem, hogy nem szeretném én csinálni a scriptelést, mert nem akarok rossz munkát végezni. A harmadik adás forgatása előtt valamiért mégis elkezdett érdekelni, hogy mi is ez a munka. A műsorokat Miklós Mari vágta, akit szintén mesteremnek tartok. Bementem hozzá a vágószobába, és megkérdeztem tőle, miket kell feljegyeznem ahhoz, hogy össze tudja vágni az adást. Miután elmondta az alapokat, elmagyarázta a plánokat, az irányok fontosságát, elvállaltam a harmadik műsort, és onnantól én szkripteltem őket. 2000-től elkezdtem szabadúszóként dolgozni. Antall Gabi scriptes mellé kerültem gyakornokként a Perlasca – Egy igaz ember története című olasz–magyar–francia–svéd filmben. Figyeltem Gabit, ahogy dolgozik, mellette tanultam meg a szakmát. A kétezres évek elején összesen körülbelül tíz naplóvezető dolgozott itthon. Egyre több magyar és külföldi produkcióba hívtak. Mint említettem, óriási szerepe volt a szerencsének a pályámon. Ha akkor nem döntök úgy, hogy mégis megpróbálom a scriptelést, valószínűleg teljesen más irányba indult volna a karrierem. Produkciós koordinátorként majdnem minden munkafolyamatban részt kellett vennem. Megtanultam, mit csinál a rendezőasszisztens, a gyártásvezető, hogyan áll össze egy forgatás költségvetése, hogyan egyeztetnek a felvételvezetők. Azt tanultam tőlük, hogy ezt a munkát nem lehet félszívvel csinálni. Ez a hivatás nagyon sok örömöt, élményt ad, de nagyon sok lemondással is jár.”
A felvetésre, miszerint kívülről nézve a scriptes rendkívül összetett és felelősségteljes, ugyanakkor „láthatatlan” szakma, amiről viszonylag kevés szó esik, úgy reagált:
„Hiába a sokéves tapasztalat, mindig akadnak olyan helyzetek, amikre nem lehet felkészülni. Emiatt nagyon izgalmas ez a szakma, és nem tud lankadni a lelkesedésem.
(…) (A scriptest) felhívják telefonon, és ha elvállalja a munkát, megkapja a forgatókönyvet. Az első feladat, hogy le kell mérni a forgatókönyvet. Ez azt jelenti, hogy elindítom a stopperórámat, és megpróbálom elképzelni, hogy az adott jelenet mennyi ideig tart a filmben. Ezt begépelem, és elküldöm a gyártásvezetőnek, asszisztensnek. Művészfilmnél a film hossza lehet akár három óra is, sorozatoknál 40-55 perc. Nagyon ritka, hogy az első forgatókönyv verzió lesz a végleges, a forgatásig még sok verzió születik, akár ötször-tízszer is átírhatja a forgatókönyvíró. Sőt, még akár forgatás közben is. Ezt követően megírom a kapcsolódási listákat. Beosztjuk a rendezővel, hogy egy filmnap hány jelenetet ölel fel, a filmnapok között mennyi idő telik el. Egy nap? Két hét? Negyven év? Ez alapján a sminkosztállyal, ruhaosztállyal, kellékessel egyeztetve elkészül a kapcsolódási lista. Például ha a karakter a huszonkettedik jelentben felvesz egy karórát és a harmincadikban elveszíti, akkor a következőben, a harmincegyedik képben már nem lehet rajta.
Ezeket azért fontos nagyon részletesen kidolgozni, mert nem kronológiai sorrendben forgatunk, hanem általában helyszínenként.
Nagyon aprólékos munka, de sosem sajnálom rá az időt. Ha van egy jó alap a naplóvezető fejében, és tudja, mikor mi történik a történetben, nem érheti meglepetés. A forgatásra már úgy érkezek meg, hogy szinte kívülről tudom a forgatókönyvet” – mesélte Szigeti Krisztina.