Gryllus Dorka színésznő első rendezését mutatja be SZX_MCHN, avagy vágyaink meghurcoltatása címmel a Stereo Akt. Ennek kapcsán kérdezte a Magyar Narancs. Lapszemle.
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
A kérdésre, miért fordult a rendezés felé, Gryllus Dorka elárulta: “Korábban Soós Attilával, a Trojka Színházi Társulás vezetőjével közösen rendeztük meg Eke Angéla Én, Iphigénia című mo-no-drámájának egyik variációját, és nagyon élveztem azt a munkát. Aztán Attila és a társulat tagjai folyton mondogatták, hogy rendezzek már valamit. Mostanra lett kedvem és időm is erre. Beflesseltem egy transzvesztita show-t, elkezdett foglalkoztatni a szexualitás témája, és ehhez alakult egy koncepció. Felkértük Závada Pétert, hogy dolgozzon velünk, felvettük a társulat és a barátaink sztorijait, interjúkat készítettünk, és kiderült, rengeteg olyan történet van a témában, amelyeket szinte senkivel nem osztunk meg. Tabusítva van a szexualitás, holott minden ember életének a kezdete, és olyan szükséglet, akár az evés. Nem beszélünk róla, nem mondjuk ki, még gyakran a partnerünknek sem, hogy mire vágyunk, miközben rengeteg elvárásnak meg akarunk felelni. Összeállt a SZX_MCHN…-hoz a hétfős csapat: a trojkás színészekhez (Nagy Dóra, Eke Angéla, Bárnai Péter, Mátrai Lukács Sándor és Ivanics Tamás) a társulaton kívülről Réti Adrienn és Lakatos Márk érkeztek szereplőnek. A felvett többórás anyagból Závada Péter végül egy rövidített változatot írt, majd abból készült el a végső, immár színpadra tehető anyag.”
Egy házassági drámátban játszik férjével, Simon Kornéllal. Dobray Sarolta Üvegfal című könyvét vitték színre, Soós Attilával, a Trojka vezetőjével: ” Ez nem az a történet, hogy péntek este a férj hazamegy a kocsmából, és megveri a feleségét, itt szép lassan, finoman alakul ki a bántalmazó viszony, kívülről nem is látszik, hogy mi zajlik a családban. Akkoriban már Kornéllal szerettünk volna egy olyan előadást, ahol ketten játszhatunk.”
A színésznőt arról is faggatták, milyen filmes lehetőségei vannak mostanában: “Kicsit megváltoztak a szerepeim, az 50 fölötti nőket nem használja úgy a filmipar. Amíg a 20 és 30 évesek között fele-fele a szerepek aránya nemenként, addig 50 fölött már egyharmad rész jut csak a nőknek. Tavaly sok filmet forgattam, amiért nagyon hálás vagyok, de rémisztő látni a filmeken, ahogy 50 fölött eltűnnek a nők. Elindult most egy forradalom ebben a témában is a világban, reméljük, hozzánk is elér hamarosan. Most tavasszal fogok játszani egy magyar származású tudósnőt, aki a második világháborúban Amerikában részt vett az atombomba kifejlesztésében, izgalmas szerep.”
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.