Befejeződött az Ítélet és kegyelem című film forgatása Csákberényben. Az alkotás Sobor Antal Perelj, Uram! című regényének színpadi adaptációjából készül, a 1848-as szabadságharc leverésének időszakából elevenít fel egy megtörtént, kevesek által ismert epizódot. 

A 70 perces tévéfilm forgatókönyvét Pataki Éva és a rendező, Szikora János írta, aki számára különösen fontos a produkció létrejötte: „Egy csapásra beleszerettem Csákberénybe, hiszen maximálisan kihasználtuk az eredeti helyszín adta lehetőségeket. Ez egy valós történet, az itt élő emberek története, akik immár százötven éve nem feledik azt.”

Nagy Endre, a film producere megerősítette, hogy tudatos döntés volt a színházak megsegítése: „Tavasszal – amikor a koronavírus-járvány először zárta be a szakmát – merült fel a Nemzeti Filmintézetben Gál Csaba kormánybiztos javaslatára, hogy a színházak és a filmes szakma próbáljanak meg egymáson segíteni. Erre született meg az a pályázat, amire több színház is jelentkezett, és nyertes lett a székesfehérvári színház is ezzel a produkcióval. Szikora János azt mondta, amikor elkezdtünk a projektről tárgyalni, hogy számára ez azért különösen fontos, mert kevés olyan kortárs darab van, ami kötődik is a környezethez. Ez egy valós történet, az itt élő emberek története, akik immár százötven éve nem feledik azt. János úgy gondolta, ha már egy ilyen lehetőséghez jutott, akkor „egy olyan történettel álljunk elő, aminek elvihetjük a hírét a nagyobb nyilvánosság felé, az egész országba is.”

Gáspár Sándor Szikszai János református lelkész szerepében egyszerű, minden alkut elutasító embert formált meg: „Sok nehézséggel találkoztunk. A legelső az volt, amikor kiderült, hogy a rendezőnk, Szikora János elkapta a vírust, úgyhogy egy ideig online zajlott a rendezés: Skype-on keresztül tartottuk a kapcsolatot, és így próbálta a színészeket instruálni, a jeleneteket beállítani. Nem volt könnyű, de alkalmazkodnunk kellett a helyzethez!” 

Sobor Antal realista prózájában a nemzet lelkiismeretét ébren tartó prédikátorok sokat tettek azért, hogy a morális helytállás mártírjait ne feledje az utókor. Így Manszbarth Antal plébánost sem, akit Imre Krisztián alakít: „A színpadi adaptációhoz képest a történet változatlan, a szöveg viszont teljesen más. Sokszor érvényesebb lesz a kamerán keresztül, mert sokkal intimebb tud lenni, mint egy nagyszínpadi térben. Tehát vannak egyezések, de nagyon sok a különbség is.”

A több hónapos utómunka után, az alkotók szándéka szerint a ’48-as forradalom és szabadságharc ünnepén, március 15-én a nagyközönség is láthatja a filmet.

Az operatőr ifjabb Jancsó Miklós, azaz Jancsó Nyika, a fővilágosító Romwalter Béla „Richy”. A filmben a főszereplő Gáspár Sándor és Imre Krisztián mellett a Vörösmarty Színház társulatának több színésze is szerepel, a Szabad Színház társulatának tagjai, valamint csákberényi és környéki statiszták mellett.

A forgatás során a színészeket és az alkotókat a koronavírus is nehézségek elé állította, miután Szikora János rendező elkapta a vírust, úgyhogy egy ideig online zajlott a rendezés: „Online tartottuk a kapcsolatot, és így próbálta a színészeket instruálni, a jeleneteket beállítani. Nem volt könnyű, de alkalmazkodtunk a helyzethez!” – tette hozzá Gáspár Sándor.

Forrás: Vörösmarty Színház, Fidelio