A Kreatív Európa Program támogatásával megvalósuló The Bird Experience című projektben öt európai ország egy-egy kortárs tánc társulata közösen gondolkodva, ám különböző utakat bejárva dolgozza fel a veszteség témakörét, különféle civil csoportok bevonásával és egy nagy fekete madár segítségével.

Magyarországon Szabó Réka és alkotótársai egy zárt drámacsoport keretén belül tizenkét elszánt, különböző területről érkező civil felnőttel dolgoztak. Olyanokkal, akik elvesztették, vagy épp most veszíthetik el a hivatásukat, ami identitásuk része, addigi életük elsődleges mozgatórugója volt. A közösségi előadásban ők és a Nagy Fekete Madár arra tesznek kísérletet, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a veszteség megfogalmazásáról, fájdalmaink tudatosításáról, az érzéseink megéléséről és kifejezéséről. 

„(…) Szabó Réka és alkotótársai tizenkét civil közreműködésével gondolkodott el a hivatásunk elvesztéséből fakadó gyász és fájdalom témakörén. Szavak, mozdulatok és közösségi játékok segítségével.

Szabó erős kézzel, de empátiával és lágyan szövi egybe a történeteket és a nagyon eltérő színházi eszközöket. A közönség ezáltal nem egy terápiás folyamatot vagy még mederbe nem terelt indulatkiélést lát, hanem egy meghatározott keretek közé emelt, felelősségteljes és fontos tartalmat hordozó színházi előadást. Rádásul nem kívülállóként, hanem partnerként. A részvevők valóban bevonnak minket minden egyes megosztott gyakorlattal, gondolattal, kezdve onnan, hogy egyesével bemutatkoznak a performance elején” – írja a produkció kapcsán a Magyar Narancs.

„A jelenetek megmutatják, hogyan és milyen dramatikus vagy éppen táncpedagógiai módszerekkel jutnak egyre mélyebbre önmaguk megdolgozásában. Ennek a folyamatnak az egyik leghumorosabb és talán a legtöbb önismereti munkát magába foglaló állomása, amikor a játszók tárlatvezetőkként mutatják be egykori dolgozószobájukat, mindvégig egyes szám harmadik személyben, iróniával és néha keserű gúnnyal beszélve a maguk szerepéről. De őrjöngés, páros feladatok, dramatikus jelenetek és recitativók is részét képezik a darabnak.
Minden bátorságon és személyességen felül letaglózó tapasztalata az előadásnak, hogy mindegyik játszó gyászában mennyire fontos szerepet játszik a jelenlegi politikai helyzet és a bántó, abuzív viselkedés” – írja Németh Fruzsina Lilla.

Ajánló a darab elé:

„Kár, hogy nem tudtam azt mondani, amit szerettem volna. Amit kellett volna. Annak, akit
illet.
Kár, hogy olyan sokáig hagytam. Hogy mindig azt hittem, ezt már nem lehet.
Kár, hogy a dühöm befelé méreg. Hogy rámentem. Ha most rám nézel, talán el sem hiszed,
mire voltam képes. Talán már nem is látszik, miért kellett volna kiállni mellettem?
Kár, hogy elhittem, minden megkérdőjelezhető. Hogy nincs választásom.
Kár, hogy nem voltam többen. Hogy mindig olyan rohadtul egyedül.
Kár, hogy én is elárultam magunkat. Ne nézz így rám, nincs jó döntés.
De bánkódni is kár.
Kár! Kár! Kár! – mondja a Nagy Fekete Madár a kis kopasz magyar fán.
Mégis kár volna most hagyni ezt. Nem kapaszkodni össze, nem énekelni, sikítani és táncolni,
vállalni ami történt, aki vagyok, aki lettem.
Mert ki vagyok, ha nem csinálhatom azt, ami éltet? Egész népemet már nem fogom,
legalábbis középiskolás fokon…
És ez a KÁR mérhetetlen.”

A projektben részt vevő szervezetek: a koppenhágai NextDoor Project (DK), a budapesti The Symptoms / Szünet Együttes (HU), a moskoseli Northern Sustainable Futures (SE), az athéni Zita Dance company (GR) és a granadai Asociación Companiá Danza Vinculados (E).

Kreatív munkatárs: Raubinek Lili, Dányi Viktória
Konzulens: Kánya Kinga
Videó: Bognár Benedek

Szereplők, alkotók: Andorka Tímea, Balpataki Katalin, Barbarics Márta, Bereczky Zsuzsanna, Blaskó Ági, Clease Piroska, Cseh György, Kiss Kata, Losits Krisztina, Pászthy-
Sipos Andrea, Simon Andrea, Szűcs Lilla.