Mundruczó Kornél színházrendezőként tér vissza a Velencei Biennáléra
2021. július 3., szombat 06:00
A Proton Színház Nehéz istennek lenni című előadása Velencében búcsúzik a külföldi, itthon pedig a 75. jubileumi előadással a hazai közönségtől
„Lélegzetelállító, kelet-európai hardcore-reality színház.”Der Standard
Egy évvel azután, hogy a Pieces of a Woman című filmjét a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatták, Mundruczó Kornél ismét szerepel a La Biennale programjában, de ezúttal a színházi szekcióban.
A Nehéz istennek lenni olaszországi premierjére szabadtéren, az Alfredo Albaneseparkban kerül sor: az olasz közönség 2021. július 6-án és 7-én tekintheti majd meg az előadást.
A 2010-es bemutató óta eltelt 11 év alatt a Proton Színház produkciója bejárta Európát, sőt még Ausztráliába is eljutott, a mostani lesz a 19. és egyben utolsó vendégjátéka.
A Sztrugackij fivérek ihlette darabban Láng Annamáriát, Wéber Katát, Kiss Diána Magdolnát, Gera Marinát, Rába Rolandot, Bánki Gergelyt, Katona Lászlót, Friedenthal Zoltánt, Szemenyei Jánost és Nagy Zsoltot láthatja a közönség.
A Biennale Teatro idei programját a nemzetközi hírű ricci/forte társulat alapítói Stefano Ricci és Gianni Forte állították össze. A művészeti vezetők Mundruczó Kornél rendezése mellett meghívták Hód Adrienn társulatát, a szintén magyar Hodworks-öt, illetve olyan neves nemzetközi alkotókat, mint például a lengyel Krzysztof Warlikowski, az angol Kae Tempest vagy a német Thomas Ostermeier.
A magyar közönség 2021. augusztus 27-én, 28-án és 29-én a Gyömrői út 156. szám alatt található raktárban láthatja utoljára a Proton Színház első, saját gyártású, nemzetközi koprodukcióban készült előadását, mely ezúttal az Örkény István Színházzal együttműködésben fog megvalósulni.
A búcsú ez alkalommal egyben ünnep is lesz, ugyanis a színdarab 75. jubileuma is erre az utolsó blokkra fog esni.
Néhány kritika az elmúlt 11 év 19 turnéjából és előadásaiból:
„Erősen megbotránkoztató és érzelmileg telített előadás. A legjobb színház, amit Adelaide az elmúlt időkben látott.” (theatreguide.com.au, Ausztrália)
„Lemeztelenítés, kínzás, lelki terror és gyilkosság – az előadásban Mundruczó Kornél kegyetlenül szembesíti nézőit az erőszakkal. (…) A színpadon ugyan nem folyik igazi vér, mégis fájó nézni ezt a valóságshow-t. (…) Az elvágyódás érzelmes pillanatai a zenés betétekben jelennek meg, amikor a színészek a kamionban található minden lehetséges eszközön zenélni kezdenek, legyen az szemetes, vasaló vagy akár varrógép.” (nachtkritik.de, Németország)
„Ilyet még nem látott Zürich! (…) Mundruczó őrülete erőszakkal, iróniával és törésekkel taglózza le a nézőit. Átgázol rajtunk. Felszabdal minket. Budapest mindenhol ott van.” (Tages Anzeiger, Svájc)
„Ezt a gazdag, összetett színházi nyelvet, melynek a provokatív naturalizmus éppúgy része, mint a virtuóz stilizálás, hibátlanul beszéli a válogatott színészcsapat, akik közül jó néhányan Mundruczó állandó vagy legalábbis gyakori alkotótársai közé tartoznak.” (Urbán Balázs, Revizor – a kritikai portál)