Novák Katalin: “Egy olyan országban élhetünk, ahol jut figyelem és erőforrás a kultúrára”

Novák Katalin köztársasági elnök a Csokonai Fórum színházi komplexum keddi megnyitóján, Debrecenben elhangzott beszédében számos gondolatot érintett, amik közül az MTI válogatta ki a legfontosabbakat.

Novák Katalin / Fotó: Czeglédi Zsolt (MTI)

A tudósítás szerint Novák kiemelte:

szerencsések vagyunk, hiszen egy olyan országban élhetünk, ahol van, ahol jut figyelem, erőforrás a kultúrára és megvan a szándék, hogy ne csak fenntartsuk, de gyarapítsuk is azt, ami a miénk,

majd Cicerót idézve hozzátette: “fegyverek közt hallgatnak a múzsák és ez a mondat leginkább figyelmeztetés, intés, hogy ha hagyjuk, ha nem figyelünk, akkor elhallgatnak a múzsák. Pedig a nehezebb időkben még inkább szükség van rájuk, hiszen a kultúra képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. Megérteti, hogy mit kell, mit érdemes tanulnunk, tovább vinnünk a nehéz pillanatokból, emlékeztet arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell. A kultúráról lemondani a gondterheltebb korokban egyet jelent félelmeink, sebeink, fájdalmaink kezeletlenül hagyásával, végeredményben a fizikai, lelki és szellemi önfeladással.”

A köztársasági elnök arra is emlékeztetett, hogy ha Cicero mondását tényként kezelnénk, akkor arra jutnánk, hogy a magyaroknak a XX. században alig vagy egyáltalán nem szóltak volna a múzsák, a múlt századi sorsunkkal szembenézve azonban mindig volt erőnk és szívünk helyet adni a kultúrának.

Novák Katalin / Fotó: Czeglédi Zsolt (MTI)

Tragikus háborús veszteségek között, ideológiák cenzúrája mellett is belekapaszkodhattunk a múzsákba, akik nem hallgattak el – mondta, majd hozzáfűzte: “még az is előfordult, hogy épp a tiltások, a tűrések és a támogatások nyomasztó útvesztőjében találták meg a művészeink a jó megoldást a tapasztalatszerzésre.”

Novák a vidéki színjátszásról alkotott véleményét is megosztotta: fájlalta, hogy a vidéki színházakra a kelleténél kevesebb figyelem irányul, majd felidézte a korábbi gyakorlatot, ami szerint a frissen végzett színművészeknek kötelező volt vidéki színházhoz szerződniük egy időre, így Szeged is ennek köszönheti a Kossuth-díjas színművészt, Király Leventét, aki nem mellesleg a nagybátyja.

Forrás: MTI