Schmidt Sára: “Nem fordítok hátat a színészetnek”

Az Egynyári kalandban ismerte meg a szélesebb közönség, majd Gryllus Dorka és Simon Kornél lányát alakította az Ízig-vérig című sorozatban. Legutóbb az Apatigris két évadában láthattuk Scherer Péter oldalán. Ha éppen nem forgat, Schmidt Sára akkor sem unatkozik: a színészi feladatok mellett civil munkákat is vállal, ezúttal pedig külföldre költözik. A Nők Lapja online kérdezte.

Schmidt Sára

“Néhány éve elkezdtem újévi fogadalmakat tenni, ezek közül az egyik, hogy szeretnék hosszabb időt külföldön tölteni. Most alakult úgy, hogy ezt megtehetem. Egy Bournemouth nevű angol városban, egy különböző mértékű fogyatékossággal élő fiatalokkal foglalkozó szervezetnél fogok dolgozni egy évig. Ez nem az első ilyen jellegű munkám, korábban már önkénteskedtem egy gyermekvédő szervezetnél, a Gyermekhíd Alapítványnál, ami nagyon sokat adott. Egyébként pár napja tudtam meg, hogy Bournemouth-ban van egy filmiskola. Ez teljesen véletlen, de örülök, hogy lesznek művészek is a városban” – számolt be Schmidt Sára.

A kérdésre, nem fél-e, hogyan érinti majd a kihagyás a színészi karrierjét, azt felelte: “Amikor visszajövök, remélem, hogy ott folytatom majd, ahol abbahagytam. Szabadúszóként már hozzászoktam a bizonytalansághoz. Vannak időszakok, amikor nekem kell egy kicsit kopogtatni, hogy „ráérek és hívjatok”, máskor több lehetőség is megtalál egyszerre.Nem fordítok hátat a színészi pályának, de úgy érzem, jót fog tenni egy kis vérfrissítés. Eddig is sok különböző dolgot csináltam a színészet mellett. Nem szeretem az üresjáratokat, mindig kitalálok valamit, amikor éppen nem köti le minden időmet a forgatás. Mióta lezárult az Apatigris 2. évada, forgattam a Cellamesék című, még bemutatásra váró tévésorozatban, nemrég fejeztük be a Magány című kisfilm forgatását, szerepeltem elsőfilmes és magánfinanszírozásból készült projektekben, de emellett bébiszitterkedtem is, dolgoztam kávézóban és voltam öltöztető egy táncos film forgatásán. Elkezdtem próbálkozni angol nyelvű castingokkal is, csak hogy trenírozzam magam. (…( Várom, hogy kipróbáljanak szélsőségesebb szerepekben is, mert készen állok nagyobb kihívásokra.”

“Ahogy végignézem az elmúlt éveket, úgy érzem, mégis inkább a szabadúszás a nekem való. A bizonytalanság mindig ad egyfajta vibrálást, hogy menni kell, keresni az új dolgokat, a következő lehetőséget. Nyilván vannak időszakok, amikor megijedek, hogy most mi lesz, de általában át tudom ezt fordítani pozitív energiába, ami mindig új lendületet ad” – tette hozzá.

forrás: Noklapja.hu