Távozik posztjáról Szarka Gábor kancellár, aki levezényelte az SZFE átalakítását

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, dr. Szarka Gábor a 2022/23-as tanév záróünnepségét követően jelezte a fenntartó alapítvány felé, hogy kezdeményezi szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetését.

Szarka Gábor / Fotó: LÁZÁR TODOROFF

“Dr. Szarka Gábor 2020. október elseje óta töltötte be az SZFE felsővezetői pozícióját; elévülhetetlen érdemei vannak a modellváltás sikeres lebonyolításában és az egyetem működésének stabilizálásában. Irányítása alatt az intézmény történetének legnagyobb infrastrukturális fejlesztésén van túl. Előtte álló új feladataihoz kitartást és erőt kívánunk!” – közölte a Színház- és Filmművészetért Alapítvány.

Szarka Gábor 2020-ban személyes támadásokat is érték amiatt, hogy szerepet vállalt az egyetem átalakításában. Az ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzat emiatt még egy korábbi kitüntetését is visszavonta, amit Vidnyánszky Attila, az SZFE kuratóriumának elnöke pitiáner bosszúnak nevezett. 

Szarka Gábor volt az, aki korábban úgy fogalmazott:

“Nagyon ambivalens, és nagyon érdekes az a kép, ami az SZFE ügyben volt, hogy a szabadságra hivatkozva és a nyitottságra hivatkozva mit tettek azok, akik velünk szemben álltak. (…) Piros-fehér szalaggal körbevonták az épületet, bezárkóztak, egy falanszter állt velem szemben, amikor odamentem. Pont azokat a jeleket, jelképeket alkalmazták bezárkózás jeleit alkalmazták, amivel minket vádoltak. És a legjobb az, és ebben nagyon profik, hogy ezt még el is hitetik az emberekkel. Miközben ők a kirekesztők, ők lépnek föl a szabadsággal és a nyitottsággal szemben” – mondta Szarka Gábor.

Szerinte abnormalitás volt az egyetemfoglalás, nem kell tárgyalni az egyetem autonómiájáról, az SZFE átalakítása egy sikertörténet, az SZFE minden elemében megújult, az új vezetés a szakadék széléről rántotta vissza az egyetemet, nehéz új tanárokat “becserkészni” és gyalázat, ahogy róluk, az úgynevezett újítókról kommunikálnak.

“A csendre, a félelemre és vak hűségre épülő rendszeretek nem perspektíva nekünk!” – fogalmazott Szarka korábbi nyilatkozataira reagálva Molnár Áron színművész, a noÁr alapítója egy videóüzenetben.

“(…) Tényleg ez lesz a szint, hogy Vidnyánszky Attila az Európai Bizottság meghallgatásán műanyagflakonokról fog fényképeket mutogatni, hogy rozsdás kilincseket fogtok fotózni? Hányszor kérte az SZFE szenátusa, hallgatói önkormányzata a fenntartót, hogy támogassa és segítse az SZFE állapotának regenerálódását? A válasz a fenntartó részéről néma csend volt és most úgy csináltok, mintha újdonság lenne, hogy az SZFE szar állapotban van? És hogy ezt ti fogjátok megoldani? Gábor, őszintén, ki hiszi ezt el? 

A Duna TV lehet, hogy pöpecebb lett, mert kértetek és kaptatok a felújításra pénzt, tehát költhettetek rá, igaz? Ugyanezt meg lehetett volna tenni réges-rég a Szentkirályi utcával, a Vas utcával, a Rákóczi úttal, ha megkapták volna az igényelt támogatást. Ne hozzátok magatokat kínos helyzetbe ezekkel a propaganda videókkal. Azt mondod a sajtótájékoztatód végén, hogy aki ezeket a helyszíneket látja és mégis tiltakozik, azt nem lehet megérteni. Ez azt jelenti, hogy nem világos számotokra, mi ellen szól a tiltakozás. És ez az alapvető probléma” – szögezte le korábban Molnár Áron.

“Segítek feleleveníteni. Az egyetem vezetésével, szenátusával, hallgatói önkormányzatával vagyis a HÖKkel nem volt párbeszéd és egyeztetés az átalakításról. Az állam úgy nevezett ki egy 5 tagú illegitim kuratóriumot, hogy nem folytatott párbeszédet és vitát az egyetem szenátusával és a HÖKKel. Innentől kezdve az állam azt mondta, hogy neki nincs felelőssége az egyetem jövőjét illetően, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője, Palkovics László pedig nem kezdeményezett párbeszédet, hallgatott. Hagyta a diákokat magukra. Az illegitim kuratórium elvonta a szenátus jogköreit, majd a bíróságon bebizonyosodott, hogy egy sor jogellenes dolgot követtetek el te is ugye, Gábor. Ez ellen lehet és kell tiltakozni, hogy rövid idő alatt micsoda pusztítást vihettetek végbe”

– tette hozzá.

A valódi kérdés az, hogyan cseszhettétek el ennyire a diákok jövőjét, hogy lehetett már most ennyire brutálisan polarizálni egy ilyen generációt, de a legfontosabb kérdés az, hogy mikor győz az igazság? Merthogy győzni fog. És itt nem arról szól a helyzet, hogy az igazságnak több árnyalata van. Itt a diákok szeretete, szabadsága, kreativitása és progressziója küzdeni a vakhűség, a lojalitás és a törvénytelenség ellen.

Sándor Erzsi színész, újságíró a követező sorokat címezte az egyetemfoglalás ideján a kancellárnak:

„Szarka Gábor szerint meglepő volt, hogy a hallgatók a Vas utcában egy olyan létesítményt védtek, ahol „évtizedes pusztulatot” lehetett találni.” Mi lepte meg főkatona úr? Az, hogy vannak, akik szerint egy koszlott földdarab az ország, az jelent mindent és kitartanak az utolsó emberig? Aligha tévedek, ha a főkatona úr tanulmányai során nem találkozott volna ezzel. Ha máskor nem akkor, amikor az egri várba beköltözött védelmet keresők rendesen teleszarták az egész objektumot, aztán Dobó mégis azt mondta, hogy ez a vár most az ország. 

Lehet, hogy csak Gárdonyi mondta, de tanulni akkor is kellett róla önnek is. 

Azt jelentette főkatona úr, hogy bár az egri vár egy pusztulat, de nem engedik át a töröknek, mert azt érezték, hogy felelősek azért, amit nekik az a büdös, koszlott kőrakás jelent. A hazájukat. Amitől a főkatona úrnak opálos lesz a tekintete és nemzetiszíneket könnyezik. 

Szarka Gábor / Fotó: LÁZÁR TODOROFF

Ők meg nem bőgtek fennhangon, hanem védtek egy létesítményt, ahová egyébként a töröknek se lett volna gusztusa csak úgy egyből bemenni, hívták volna előbb a köjált. 

Más kérdés, hogy később Dobó elsikkasztotta a katonái zsoldját, börtönbe is került, de ettől még a főkatona úr simán elnevezte Sinkovitsról az intézetét, aki ezt a későbbi börtöntölteléket alakította nagy átéléssel és a magyar népléleknek ő és Dobó egy életen át ugyanaz a személy. Meg ott volt a Klapka az elcsigázott, tönkre alázott magyar sereg élén Komáromban. 

Nemá, hogy a szabadságuk, az önállóságuk, a függetlenségük fontosabb volt, mint az a semmire se jó pusztulat vár, ahol semmit se lehetett csinálni csak az életüket áldozni érte. Normálisak voltak? 

Ahelyett, hogy szépen átadták volna az osztrákoknak némi készpénzért, előnyért, hetekig szívtak és csak aztán adták át, valami kis megállapodás fejében, amit aztán az osztrákok vagy betartottak, vagy nem. Hát gratulálok, tényleg érdemes volt.

Egyetemfoglalók / Fotó: LÁZÁR TODOROFF

Nem csodálom, hogy nem érti a főkatona úr. A védők ugyanis éppen öntől próbálták megvédeni azt a pusztulatot, ami azért az ami, mert évtizedek óta semelyik kormánynak nem volt fontos, hogy az SZFE-re járó fiatalok emberhez méltó körülmények között készüljenek a szakmájukra. 

Ők meg naponta bizonyították, hogy a kreativitás függetlenné és szabaddá tesz, falakat tágít és dönt, és ha ez a lelakott Ódryn, a pusztulat kollégiumban és épületben van akkor ezt képesek megtölteni alkotással. Főkatona úr ne csináljon úgy, mintha nem tudná, hogy nem a falak fontosak, hanem a védők. 

Amíg ők vannak, addig ön húzogathatja a csillivilli falait fölfelé nem jelent az semmit, az maga a pusztulat, magával együtt. 

Teccik érteni? Hát persze, hogy teccik érteni.

(ez a pusztulat meg jól rádégett Cseke Péter)” – írta Sándor Erzsi.