Zsótér Sándor játékról, Színművészetiről: „Sokféle következménye lesz ennek”
2020. július 22., szerda 16:47
A pandémia jelentősen átalakította a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezett programját is. A Dóm térre végül egy középkori moralitásjáték került: az Akárki, címszerepben Zsótér Sándor. A Revizor kérdezte.
A teljes interjú ITT olvasható.
A kérdésre, mennyire zavarja a Dóm tér monumentalitása, ahol színészként mutatkozik be, Zsótér Sándor azt felelte: “Hogy jövök én ahhoz? Nincs tapasztalatom. Utána számot adok. Ha körbenézek a téren, barátságosan agyonnyom. De éjjel: tutaj a vaksötét óceánon. Jóleső halálfélelem.
Arról szólva, mennyi a szöveg, kifejtette: “A darab egy óra. Akárki bőven jártatja a száját, van rá oka. A Halál rászól: indulás! Akárki másképp gondolja. Korrumpál, alkuszik, biztosítékot és haladékot kér, ígérget. Nem kap. (…) Számvetés. Előbb még: társkeresés. Ki hal velem? Barátom, bátyám, nagybácsim? A pénzem? Senkim és semmim. Csak a Jótettem. Mégis segít: a Tudás, a Szépség, az Erő, a Józanság és az Öt Érzék. Elszegődnek társul. De lelépnek. Ahogy kell. Csak a Jótett marad.”
A fölkérés nagyjából a karantén végére esett. Arról szólva, hogy közben mit csinált, elárulta: “Elsős évfolyamom van a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Tanítottam. Márciusban felolvastam a Népirtás című Schwab-darabot Székesfehérváron. Délután hívtak, hogy holnap már ne menjek. Folytattuk Stork Natasával és Kárpáti Péterrel a Nagy Kapituláció című darabunk próbáit Zoomon. Aztán élőben a Trafóban nyáron. Októberi premier. Közben ért az Akárki. Készülök a következő tanévre.”
Az egyetem helyzetéről szólva úgy nyilatkozott: “Brecht-verseket fogok szavalni, mert én nem tudom megvilágítani a helyzetet. „Beverik egymás fejét, véresre a zsákmányért, egymást tépve / a másikat mohó seggfejnek, magukat jó embernek nevezve / szakadatlan dühöngeni és harcolni látjuk őket / egyes egyedül, ha nem etetnék tovább őket, értenének egyszerre csak teljesen egyet.” A szöveg A gömbfejűek és a csúcsfejűek című darabból van. Nem látok ennél tisztábban. (…) Sokféle következménye lesz ennek, és nemcsak az egyetemet érinti majd. „De a seregély szólt: egy-két év! Beállsz a nagy zenekarba, lépést tarts, lassan vagy gyorsan. Megvan a te kis dallamod: Máris fújod.” Ki hogyan”