Január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, Cseh Tamás szerzőtársa, a Legendárium, a Vadnai Bébi és a Magyar Copperfield írója, A tanítványok, az Eldorádó, A turné és A Hídember rendezője.
Budapesten született Vetró Géza néven. Apja fia születése után nem sokkal elszökött a SAS-behívó elől, később szülei el is váltak. Hatéves koráig anyai nagyszülei nevelték, majd anyja ismét férjhez ment egy Rozner István nevű erdélyi származású orvoshoz. A fiút ekkortól Rozner Gézának hívták, első írásai megjelenésekor döntött úgy, hogy végleg édesanyja vezetéknevét, a Bereményit veszi fel.
Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, végül 1964-ben Pápán érettségizett le, majd az ELTE magyar–olasz szakán tanult, ahol 1970-ben szerzett diplomát. Évfolyamtársai között volt a későbbi filmrendező Bódy Gábor, akinek egy beszélgetés során azt mondta, ő is írogat. Mivel nem akarta, hogy füllentése lelepleződjék, sebtében papírra vetett néhány hangulatnovellát.
Ekkor bizonyosodott be, hogy valóban van tehetsége az íráshoz, és az egyetem utolsó évében meg is jelent első kötete A svéd király címmel.
Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás, aki abban az időben rajztanárként dolgozott és szabadidejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit, akinek saját bevallása szerint botfüle és rettenetes énekhangja van, vonzotta a zene világa, s dalszövegeket kezdett írni Cseh Tamás zenéjére.
Így alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat, és megszülettek azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez is készült, egyebek között a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Fehér babák takarodója, a Műcsarnok, a Frontátvonulás, a Jóslat, az Utóirat, A telihold dalai, a Nyugati pályaudvar, az Új dalok és A véletlen szavai.
„Amikor megjelent az első novellás kötetem, megkeresett az egyik olvasó, aki egy miskolci amatőr színtársulat vezetője volt, hogy szeretné, ha jeleneteket, darabokat írnék számukra. Leutaztam Miskolcra, összeismerkedtem ezekkel az amatőr színészekkel, majd elkezdtem nekik dolgozni, így tanultam bele a színházi szakmába valamennyire. Nem sokkal ezután megkeresett egy filmrendező is, hogy írjak neki egy forgatókönyvet.
El kell mondanom, hogy az első miskolci darab és a Romantika című film is nagy bukás volt, de általuk rengeteget tanultam ezekről a műfajokról. Ahogy a Magyar Copperfieldben is megírtam, már gyerekkoromban nagy hatással voltak rám a slágerszövegek, majd egyszer csak utamba vetődött egy különleges rajztanár, aki festő akart lenni, de angol dalszövegeket írt, és a baráti társaságának énekelgette is őket. Cseh Tamásnak hívták, és amint összeismerkedtünk, felajánlottam, hogy írnék neki, pedig még nem is hallottam énekelni. Már másnap felmentem a lakására, még aznap este megszületett két dalszöveg az általa megírt dallamokra. Rá következő nap odaköltöztem, kaptam egy matracot, és azon aludtam másfél évig. Naponta egy vagy két dalszöveget írtam neki.Talán ezért is vándoroltam annyit műfajról műfajra, hogy a magam ura legyek, és az éppen aktuális műfajt a kedvem szerint csináljam.
Én az elején otthagytam mindig azokat a helyzeteket, amikben nem éreztem szabadnak magam” – nyilatkozta Bereményi Géza.
Az egyetem elvégzése után egy évig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, 1971-től a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt. Közben megírta első forgatókönyvét, amelyet 1972-ben Kézdi-Kovács Zsolt filmesített meg Romantika címmel. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte: Veri az ördög a feleségét, Megáll az idő, A nagy generáció, Meteo, Potyautasok, Vörös vurstli, A nagy postarablás, Apacsok, Szabadság, szerelem, Kojot négy lelke, Tündérkert.
A hetvenes évek elejétől drámákat is ír, első darabjait amatőr színjátszó együttesek vitték színre.
1975-ben készült el első egész estés darabja Kutyák címmel. A Pesti Színház 1978-ban mutatta be a Légköbméter című drámáját, egy évvel később Kaposvárott állították színpadra a Halmi vagy a tékozló fiú című darabját, amelyek később a Trilógia című kötetben jelentek meg. Drámái, más írásaihoz hasonlóan nemzedékének, a „nagy generáció” tagjainak életérzését, apa- és múltnyomozó szenvedélyét szólaltatták meg. 1978-ban jelent meg hasonló témájú Legendárium című családregénye.
1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású író volt, majd Schwajda György hívására a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Közben a nyolcvanas évek közepén a Budapest Filmstúdiót igazgató Nemeskürty István filmrendezésre hívta Bereményit, aki örömmel vállalta az új kihívást. 1985-ben készült A tanítványok című filmje, majd négy évvel később a Teleki téren piacozó Bereményi nagyapa emlékét feldolgozó alkotása, az Eldorádó, amellyel elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját és a legjobb rendezésért járó Európai Filmdíjat is.
1993-as filmje, A turné egy utazó színtársulat mindennapjairól, hétköznapi emberi drámáiról szól, majd 2002-ben készítette el A Hídember című Széchenyi-filmet.
1997-ben eljött Szolnokról, és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott, ahol 2006-ban örökös taggá választották. 2012 elején a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után a Thália igazgatója, 2017-ben művészeti főtanácsadója lett.
Írói munkásságából kiemelkedik a 2013-ban megjelent Vadnai Bébi című regénye, amelyben egy gyűlöletszerelem történetét rekonstruálta valóban létező személyek elmondása alapján.
2016-ban, hetvenedik születésnapjára verseskötettel jelentkezett, amelyben az elmúlt négy évtized versei, dalszövegei kaptak helyet. Írt színdarabot Kincsemről, a csodakancáról, ennek ősbemutatója 2014-ben volt a Thália Színházban. 2020-ban az Eldorádó színpadi változatát mutatta be a József Attila Színház, ugyanekkor jelent meg a Magyar Copperfield című önéletrajzi regénye, amelyben kíméletlen őszinteséggel meséli el élettörténetét születésétől 18 éves koráig. 2021-ben jelent meg az Azóta is élek című novelláskötete, amelynek anyagát maga a szerző válogatta, helyenként új címeket adva a korábbi novelláknak.
A sokoldalú író-rendező munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték, többek között 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért díjat kapott. 2003-ban életműve elismeréséért Szép Ernő-jutalmat, 2011-ben Prima díjat vehetett át. 2013-ban Józsefváros, 2017-ben Budapest díszpolgára lett. 2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetést.
A Kossuth-díjjal 2001-ben tüntették ki „sokoldalú művészi teljesítménye, termékeny szimbiózisról tanúskodó írói és filmrendezői tevékenysége elismeréseként, továbbá egy korszak életérzését visszatükröző, a könnyű műfaj nehéz feladatait utánozhatatlan eredetiséggel megoldó, maradandó értéket képviselő dalszövegeiért”. 2020-ban a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2021-ben Libri irodalmi díjat kapott Magyar Copperfield című regényéért, és megkapta a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját. 2022-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjjal, 2024-ben Szabó Magda-díjjal ismerték el.
2022-ben Bereményi kalapja címmel dokumentumfilm készült róla. 2025-ben ismét dalokat írt, ezúttal Cseh Andrással, Cseh Tamás fiával.
Bereményi egyik legfontosabb témája az élet élményeinek pontos megfogalmazása és az emlékezet kérdése — ahogyan azt egy interjúban is megfogalmazta: „Általában észrevesszük a hazugságot, mert az túl vékony duma.”
Mindig fontos volt számára, hogy szabadon és önállóan alkosson — ezt így fogalmazta meg egy másik beszélgetésben:
„Műfajról műfajra vándoroltam, hogy a magam ura legyek.”