Kiszely Ágnes újabb öt évig vezetheti a Cirókát: „Elhivatottság nélkül nem lehet színházat csinálni”

Újabb öt évre Kiszely Ágnes kapott megbízást a kecskeméti Ciróka Bábszínház vezetésére.

A város közgyűlése a szakmai bizottság javaslata alapján döntött az igazgató kinevezéséről, aki immár 28 éve irányítja az intézményt.

A döntés a Ciróka fennállásának 40. évfordulóján született. Kiszely Ágnes korábbi interjúiban a bábszínház művészeti küldetéséről, a gyerekközönség komolyan vételéről, a kortárs színház feladatairól és az élő találkozások jelentőségéről is beszélt.

A kecskeméti közgyűlés október 22-én egyhangúlag támogatta Kiszely Ágnes újabb igazgatói megbízatását. A pályázaton egyedüli jelöltként indult szakember 2027. február 1-jétől 2032. január 31-éig folytathatja munkáját a Ciróka Bábszínház élén.

A döntés egybeesik az intézmény jubileumi évadával. A Ciróka negyven évvel ezelőtt vált hivatásos bábszínházzá, története azonban ennél régebbre nyúlik vissza. A társulat elődje Báron László képzőművész vezetésével, iskolai szakkörként indult, majd országosan és nemzetközileg is elismert amatőr bábegyüttessé fejlődött. Később a Katona József Színház bábtagozataként, majd alapítványi formában működött, 1992-ben pedig önálló városi költségvetési intézménnyé vált.

Kiszely Ágnes a Hírös.hu szeptemberi interjújában a Ciróka történetéről szólva az elhivatottság jelentőségét hangsúlyozta.

„Anélkül nem lehet színházat csinálni” – fogalmazott.

Az igazgató szerint az, hogy hivatásos bábszínházzá váltak nem pusztán szervezeti változást jelentett, hanem új alkotói lehetőségeket is teremtett:

„Magyarországon a 60-as, 70-es években nagyon erős volt az amatőr mozgalom, szinte valamennyi megyeszékhelyen működött felnőttekből álló bábegyüttes. A jelenlegi professzionális bábszínházaknak – kevés kivétellel – ezek az amatőr együttesek az elődjei. Alapítói többnyire képzőművészek voltak és ez nem véletlen, hiszen a bábszínház erőteljesen vizuális műfaj. A Ciróka Báron László képzőművész kezei között szökkent szárba, amely a kezdeti lépéseket iskolai szakkörként tette meg, évtizedekkel később pedig komoly hazai és nemzetközi sikerekkel rendelkező amatőr bábegyüttesként ért célba. Ez a cél nem más, mint a hivatásossá válás, amely új utat nyitott a Ciróka előtt, pontosan negyven évvel ezelőtt. Elsőként a Katona József Színház bábtagozata lett, majd rövid ideig alapítványi formában működött, végül 1992-ben önálló városi költségvetési intézményként Kecskemét bábszínháza.

A hivatásos a mi esetünkben tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tagok hivatásszerűen végzik a munkájukat. Az amatőr időszakban ugyanis minden tag munkaidő után, úgymond kedvtelésből vett részt a közös alkotói folyamatban. A hivatásos színház nem feltétlenül jelenti valamennyi tag elhivatottságát, de azok nem is maradnak sokáig a társulatban. És ha innen nézem, akkor igen, ennek a munkának igenis van köze az elhivatottsághoz. Anélkül nem lehet színházat csinálni” – fogalmazott.

A színház mint közösségi élmény

A bábszínház különleges erejéről beszélve Kiszely Ágnes a közösségi élményt és a személyes felismeréseket emelte ki. Szerinte a nézőtéren olyan emberek találkozhatnak, akik egy történeten keresztül saját életükre is más szemszögből tekinthetnek.

A bábszínház ehhez sajátos eszközöket kínál: a tárgyak, figurák és anyagok megelevenedése olyan színházi világot teremt, amelyben a képzelet különösen nagy szabadságot kap.

„Először is arról beszélnék, miben rejlik a színház varázsa. Talán abban, hogy hasonló értékrendű emberek találkoznak a nézőtéren.

Hogy egy közösség részeként olyan egyéni élményeket élhetek meg, amelyről hazatérve még sokáig gondolkodhatok. Hogy a történetekben felismerhetem magamat, és az élményt magammal vihetem a hétköznapokba. A bábszínház mindehhez a csodát biztosítja: az élettelen életre kel” – mondta a Hírös.hu interjújában.

A Ciróka októberi jubileumi ünnepségén az igazgató ugyancsak a közösség jelentőségéről beszélt. Mint a BAON tudósításából kiderül, számára az intézmény legfontosabb értékét az évtizedek alatt kialakult művészeti és emberi kapcsolatok jelentik.

„A színház számomra a közösséget jelenti” – fogalmazott.

Az ünnepségen arról is beszélt, a színház lehetőséget ad mások nézőpontjának megismerésére, és segíthet abban, hogy a nézők saját magukról is új felismerésekhez jussanak.

„A gyerekek nem a jövő közönsége, a jelen nézői”

Kiszely Ágnes a gyerekközönséghez való viszonyáról is szót ejtett. Meggyőződése szerint a bábszínház feladata nem egyszerűen a következő színházlátogató generáció felnevelése, hanem az, hogy a gyerekek már most értékes és teljes színházi élményekben részesüljenek.

„A gyerekek nem a jövő közönsége, a jelen nézői” – hangsúlyozta.

A Ciróka ennek megfelelően már az egyéves korosztály számára is kínál előadásokat, miközben arra törekszik, hogy a nézők óvodásként, kisiskolásként, kamaszként, majd később akár szülőként is visszatérjenek az intézménybe.

Az igazgató a negyven év egyik legfontosabb eredményének éppen ezt a generációkon átívelő kapcsolatot tekinti. A Ciróka így nemcsak előadásokat kínáló intézmény, hanem sok kecskeméti család életében visszatérő kulturális találkozóhely is.

A korszerű színház nem kész válaszokat kínál

A Hírös.hu szeptemberi interjújában Kiszely Ágnes részletesen beszélt arról is, mit jelent számára a korszerű bábszínház.

Álláspontja szerint a korszerűséget nem elsősorban a technikai újítások vagy a látványos formai megoldások határozzák meg. A legfontosabb, hogy a színház képes legyen a mai nézőket foglalkoztató kérdésekkel foglalkozni.

„A korszerű színház kérdéseket vet fel, amelyre mindenki a saját válaszát adhatja.”

Ez a szemlélet a Ciróka repertoárjában is meghatározó. A társulat olyan történeteket keres, amelyek kapcsolódnak az óvodások, kisiskolások és kamaszok életéhez, és a mese eszközeivel segítenek feldolgozni a különböző élethelyzeteket.

Az igazgató szerint a bábszínház különösen alkalmas arra, hogy nehéz vagy tabusított témákat is megközelítsen. A színházi élmény azonban nem ér véget az előadás befejezésével: a Ciróka drámapedagógiai feladatokkal is segíti, hogy a gyerekek később továbbgondolhassák a látottakat.

A digitális világban is működik a bábszínház

Kiszely Ágnest arról is kérdezték, képes-e lekötni a bábszínház az okoseszközök világában felnövő gyerekeket.

Az igazgató szerint a válasz egyértelműen igen, a figyelem megtartásának pedig nem a technológiai verseny a kulcsa.

„Egyetlen egy dolog kell hozzá: jó előadás.”

Úgy véli, az élő színházi találkozás éppen azért különleges, mert az előadók és a nézők ugyanabban a térben és időben vannak jelen. Ez a közvetlen kapcsolat olyan közösségi élményt teremt, amelyet a digitális tartalmak nem tudnak ugyanabban a formában helyettesíteni.

A jubileumi évadban is a sokszínűségre törekednek

A Ciróka 40. évadának műsorterve ugyancsak ezt a szemléletet tükrözi. A társulat különböző korosztályoknak és eltérő színházi formákban készít előadásokat.

Kuthy Ágnes művészeti vezető Barátom a Sötét című produkciója az árnyjáték lehetőségeit állítja középpontba. Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című meséjéből zenés előadás készült, míg A boldogságárus az óvodai csoportszobák bensőséges közegében kelti életre a történeteket.

A Rigócsőr király a mozgásszínházat, a cirkuszi elemeket és az élőjátékot kapcsolja össze, a Rumini többféle bábtechnikát alkalmaz, a Mikuláskuckó pedig interaktív találkozásokat kínál a közönségnek.

Kiszely Ágnes a jubileumi évad kapcsán hangsúlyozta, a Ciróka művészeti arculatát mindig is a különböző alkotói megközelítések együttélése alakította.