Mennyire kiszámítható a jövő? Új világ köszönt-e ránk, amikor vége lesz a világjárvány miatti bezártságnak? Készen áll-e erre az időszakra a miskolci színház? Béres Attilát kérdezte az Észak-Magyarország.

“Nem tudom, a nézők hogyan vannak ezzel. De bízom abban, hogy az élő találkozás nekik ugyanúgy hiányzik, mint nekünk. Ezt a legnehezebben elviselhető állapotot leszámítva: a színház működik. A díszítők rendet raknak. A műhelyekben készülnek a következő évad díszletei. A gazdasági hivatal a helyén. A színészekkel az online térben próbálunk. Amire sosincs elég idő, most viszont van: elemző próbákat tartunk. Szövegösszemondó és felelevenítő próbákat” – mesélte a misolci színház direktora, aki hozzátette, az elmaradt premiereket, a Szerelmes Shakespeare-t és a Francia rúdugrást is megtartják a jövőben

“Sokféle tervünk van, a leginkább borúlátótól az optimistákig. Minden annak a függvénye, hogy mikor ér véget a veszélyhelyzet, illetve az emiatt érvényben lévő korlátozás. A márciusban, áprilisban és májusban elmaradó körülbelül száz előadásunkat szeretnénk pótolni. Abban reménykedünk, hogy talán nyáron már játszhatunk majd: a nyári színház ideális hely a nyári szórakozásra, már ha ez lehetséges lesz. (…) Csak abban lehetünk biztosak, hogy amint feloldják a minket is érintő korlátozásokat, másnap játszani fogunk” –fejtette ki Béres Attila.

“Ha nincs a világjárvány miatti veszélyhelyzet, jövőre akkor is kevesebb bemutatót tartottunk volna. Tizennégyet. Szerintem nagyon jó címekről, szereposztásokról, vendégrendezőkről beszélhetnénk. Megnyertük Ascher Tamást a miskolci rendezésre. A Katona József Színház főrendezője, egyszemélyes intézménye a magyar színházművészetnek. Ragaszkodom hozzá, hogy megtörténjen: itt és velünk dolgozzon. (…) Előrehaladott tárgyalásokban voltunk Radu Afrimmal is, aki ma Európa egyik meghatározó fiatal rendezője. Őt is szeretnénk vendégül látni. És jönne majd megint Székely Kriszta, a Nem félünk a farkastól című előadásunk rendezője. A legjobbakat szeretnénk Miskolcra csábítani. Olyan érdekes és értékes alkotókat, akiknek felkeltette a kíváncsiságát Miskolc, és szívesen dolgoznak velünk” – árulta el Béres Attila.

A felvetésre, miszerint a világjárvány nem hagyja érintetlenül a színházi világot sem, úgy reagált: “Nem szeretem azt a mondatot, hogy a világjárvány után teljesen más világ jön. Szerintem arra kell törekedni, hogy „normál” világ következzen el. Nekünk művészeknek ebben nagy a felelősségünk. A közösségi élményért a 21. században amúgy is meg kell küzdeni. És a színház adja a kevés olyan tér egyikét, ahol a közösségi együttlét bizonyos minőségi szinten megtörténhet. Ahol együtt sírunk, együtt nevetünk, együtt lélegzünk. Ahol eltűnnek a különbözőségek a székeken ülő befogadók között, és csak az előadás gondolatisága és érzelmei hatnak. (…) A közösségi létezés nem fog megszűnni, bár a járvány most beleszól ennek a formájába. Mi készülünk az új találkozásra. Biztosan nem lesz könnyű újrakezdeni, visszacsábítani a nézőket a színházba. Lesznek bizalmatlanok vagy olyanok, akik félnek megint eljönni. Mint ahogy lesznek, akik nagy örömmel várják a pillanatot” – nyilatkozta Béres Attila.

A teljes interjú az Észak-Magyarországban olvasható.

2020.04.14 – 6. oldal