Enyedi Ildikó Tarr Béla művészetéről: „Filmjei letaglóznak és felemelnek”

Tarr Béla halálának híre egy interjú közben érte Enyedi Ildikót, aki megrendülten emlékezett vissza közös munkáikra és arra a kérlelhetetlen szakmai fegyelemre, amely pályatársát jellemezte.

A kortárs filmművészet két meghatározó alakjának élete és pályája számos ponton érintkezett. Enyedi Ildikó a Telex-nek felidézte, hogy már a főiskolai felvételijénél is jelen volt a rendező: a már akkor komoly hírnévnek örvendő, végzős Tarr Béla asszisztált Enyedi első tévégyakorlatához, amit az írónő egyszerre talált meghatónak és végtelenül profinak.

Bár elmondása szerint nem voltak közeli barátok, a szakmai párbeszéd folyamatos volt közöttük. Tarr Béla nyomon követte Enyedi munkásságát, és nem rejtette véka alá a véleményét sem. „

 Az SZFE egyetemfoglalás után, a Freeszfe alakulásakor az Emergency Exit programban intenzíven dolgoztunk együtt azon, hogy az SZFE-t otthagyó diákok rendben befejezhessék a tanulmányaikat, és különböző európai egyetemek segítségével megkapják mind a diplomájukat. Meg is kapták.

Nem voltunk közeli barátok, de tudom, hogy látta a munkáimat, volt, amit nagyon szeretett, beszéltünk is róluk. A Bűvös vadász című filmem miatt jól lecseszett, igaza is volt. És én is láttam persze mindent, amit csinált. Két napja néztem újra a Cirkóban – Berlin után most harmadszor – A torinói lovat, mert meg akartam mutatni a fiamnak. Szóval itt-ott érintkezett az életünk. Én mindig azt éreztem, hogy ugyanazt az igazságot nézzük, ugyanolyan intenzíven, polárisan különböző oldalról” – emlékezett vissza a rendezőnő.

Enyedi Ildikó különös párhuzamot vont kettejük látásmódja között: úgy érezte, bár gyökeresen eltérő stílusban alkottak, alapvetően ugyanazt keresték.

Enyedi szerint mindkét megközelítés mögött mély gyengédség húzódik meg.

„Hálás vagyok, hogy volt olyan önfejű, megszállott, végletes, világítóan tehetséges, hogy ezek a filmek létrejöhessenek, hogy letaglózzanak és felemeljenek minket, míg a világ világ” – zárta gondolatait Enyedi Ildikó.