SZFEThália SzínházAscher TamásMészáros MartinTóth PéterDanis LídiaSzabó Győző
  • facebook
  • instagram
  • 2020. szeptember 29., kedd

    “Engem az tart karban, ha nap mint nap énekelhetek” – Interjú Sasvári Sándorral

    2020. augusztus 22., szombat 06:11

    Sasvári Sándor beszélgetésünk elején indítja útnak nagylányait egy buliba, így természetesen szóba kerül, ilyenkor ő sem alszik éjszaka, de a Madách Színház Tetőteraszán megrendezett koncertsorozat, valamint az otthonában megtartott zenés estek sikerét is felelevenítettük, és azt is megvitattuk, valójában zenészvér csörgedezik ereiben. Vass Kata interjúja.

    Lányai, Emília és Léna 18 és 22 évesek. Még otthon laknak, de egyre sűrűbben járnak el esténként. A buli előtt azonban együtt lovagoltak, hiszen a sport és a lovak szeretete mindennapjaik közös része. Kisebbik gyermekének ugróedzése is volt Göttler Vilmos díjugratóval – meséli Sasvári Sándor.

    -Színház, Szerelem, és… címmel rendezett koncertsorozatot idén nyáron a Madách Színház, melynek egyik állomásán Kováts Krisztával a Mamma Mia! slágereiből, és saját kedvenc dalaikból válogattak. Két szerelem az életéből: a lovaglás és a színház. Az utóbbi mennyire hiányzott?  

    -Nagyon. Ilyen hosszú kényszerszabadságom, sőt, egyáltalán szabadságom az elmúlt 40 évben nem volt – 3 hónapig nem találkoztunk a közönséggel. A családommal itthon voltunk, kertészkedtünk, barkácsoltunk, lovagoltunk, játszottunk, és kiélveztük minden percét, de nehezen éltem meg, hogy nem léphettem színpadra. A szabadtéri koncertek azonban olyan jó ötletnek bizonyultak a karantén után, hogy a Madách Színház Tetőterasz-estjei előtt Kertkoncertet tartottam, itthon.

    -Hogy sikerült?

    -Bő egy héttel ezelőtt megismételtük, szóval nagyon jól. 20 fős, cateringgel egybekötött zenés beszélgetést szerveztünk, ahol a vendégekkel egy ismerkedést követően végigsétáltunk az istállón, a lovas pályán, majd a hangmérnököm által felszerelt hangulatosan megvilágított kertben zenéltem; Léna lányommal duetteket énekeltünk és a musical-dalok mellett a kedvenceimtől, Stingtől, Billy Joeltől is válogattam számokat. Végül a nézők közül többen beszálltak a zenélésbe, hajnali 1-ig jammeltünk, előkerült a basszusgitárom és az erősítő is…

    Fotó: facebook.com/sasvarisandoroldala/

    -Valóban, a karantén kreativitást is szült – a kertkoncert és a Tetőkoncert is formabontó volt a maga nemében.

    -Ráadásul ezek az innovatív, a kényszerhelyzet szülte megoldások akkor is fennmaradhatnak, ha a járványnak vége lesz, mert nagyon szereti a közönség. Most minden előadásra nagy az érdeklődés, ez is fémjelzi, hogy mennyire várták a nézők a nyitást, és hogy újra találkozhassunk.

    -Az élő zene sokunknak hiányzott.

    -Szerencsés vagyok, mert a zenével sok lelket lehet elérni, és ha minden jól alakul, augusztusban több előadásom is lesz. A múlt hónapban Orfűn mutattuk volna be a Sárkányszív című musicalt, mely Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond trónváltásáról és a trón körüli civakodásról szól Szolnoki Péter zenéjével, Moravetz Levente rendezésében, de sajnos elmosta az eső. Augusztus 25-én ismétlünk, Nagy Lajost alakítom majd a darabban. Ez egy klasszikus családi, zenés darab, melyben Besenczi Árpád játssza a Sárkányt, és talán kevesen tudják, de fantasztikus hangja van. Szeptember 18-tól játsszuk a Mamma Mia!-t a Madách Színházban és az az igazság, hogy nagyon szeretem ezt az előadást, Sam Charmichael az egyik kedvenc karakterem. Alig várom.

    Fotó: Madách Színház

    -Nem unatkozik.

    -Olyannyira nem, hogy az elmúlt időszakban megalapítottuk a Magyar Történelmi Színházat, és egy új rockopera, a Kinizsi előbemutatójára is próbáltam mások mellett Csengeri Attilával és Rudán Joe-val.

    -A múlt, a rockzene itt is visszaköszön.

    -Közös a gyökerünk, a Rock Színház… A színházi karrierem innen indult, az elmúlt 40 év szerepei formáltak azzá, aki vagyok, csodálatos karaktereket alakíthattam. Legutóbb Mátyás király szerepét tanultam a Kinizsiből.

    Említette korábban, hogy az ereiben zenészvér csörgedezik, és annak idején a legnívósabb magyar előadókkal járta az országot basszusgitárosként. Tart még az aktív zenész korszak?

    -A mai napig zenélek – annak idején zeneiskolába jártam, klasszikus gitár-képzést kaptam, ám előtte autodidakta módon már megtanultam gitározni, később zongorázni is. Én kísértem a nővéreimet otthon, miközben ismert slágereket adtunk elő. 5-6 éves korom óta zene vesz körül, ma már 15 fős zenekarral dolgozom, basszus- és klasszikus gitáron is játszom, de valójában a musical szerepeim által ismernek a legtöbben. Nemrég nálam járt Malek Miklós zeneszerző a kislányával, és meglepődött, amikor kiderült, hogy 1987 óta aktív díjugrató vagyok, és saját tenyésztésű lovaimmal is foglalkozom. Még mindig kevesen ismerik a zenész és a sportoló oldalamat, pedig gyakran mesélek róla.

    Fotó: thomasbreitling.hu

    -Ki lehet jönni a nagyszínpados gyakorlatból? A test edzése, a lovaglás mellett karban tartja a hangját is?

    – Bevallom, én csak egy évig jártam hangképző tanárhoz, majd 1982-ben bekerültem a Rock Színházba, és onnantól a szerepek formálták a hangomat. Engem az tart karban, ha nap mint nap énekelhetek – nem vagyok egy skálázós típus.

    Egyszer azt mesélte, húsz százalék tehetség és nyolcvan százalék szorgalom szükséges a színészi pályához. Az ön életében ki jelentette a példaképet? Honnan hozza a szorgalmat, a kitartást?

    -A szüleim kitartása példaértékű. Édesapám 1902-ben született, 3 diplomát szerzett, 9 nyelven beszélt. 1945 után változott meg az élete, amikor nem állt be a sokak által bevállalt sorba… Hatalmas erőt adott nekem az ő sorsa, az élete, a történetek, melyeket elmesélt. Filmrendezőnek készült, hozzánk járt Karády Katalin, Csortos Gyula, Latabár Kálmán, Tolnay Klári. Édesanyám is művész volt, gyönyörű hangja a mai napig bennem él, sanzonokat, operetteket énekelt, de amikor a nővéreimmel megszülettünk, a család lépett az első helyre. Idősebb korában 30 évig élt Kanadában és végül ott is Molnár Ferenc-darabokban játszott egy magyar társulat tagjaként. Ha a tehetséget lehet örökölni, akkor azt a szüleimnek köszönhetem, de vallom, hogy én csak közvetítő vagyok, és mindent fentről kapunk.  

    -Ha valaki ilyen jó családi háttérrel indul, biztos szembesül irigységgel, hazugsággal. Készült egy interjúkötet, melynek az Őszinteség címet adta. Miért?

    -Szerintem csak így érdemes élni. Őszintén. Én nem foglalkozom a negatív energiákkal, szereteközpontú vagyok, és ezt a szerepeimen keresztül, az egész életemmel sugárzom. A közönség, a nézők részéről érkező visszacsatolások pedig szerencsére engem igazolnak.

    Tetőterasz koncert/Fotó: Jardek Szabina/Madách Színház

    Mit gondol, mi a 2020-as év üzenete?

    -Nem mehet tovább a világ úgy ahogy eddig. Sokkal jobban oda kell figyelnünk a környezetünkre. Miközben a járványnak számtalan – akár gazdasági, vagy politikai – oka van, nekünk a jót kell kihoznunk belőle. Kiderült, kik tudnak együtt élni, és kik nem, azonban akik egymásra találtak, erősebben, pozitívabban kerülnek ki ebből.

    -Késő este van. Fennmarad amíg a lányai haza nem érnek? Hogy tudja elengedni őket? Én még tanulom ezt a folyamatot…

    – Elárulom, a feleségem folyamatosan nézi a telefonját, és a lányokkal üzeneteket is váltanak egymással. Ha későn jönnek haza, én szoktam értük menni. Ritkán indulnak el kettesben, más-más a baráti társaságuk, de bízom bennük. Ma egyébként nem kell elindulnom az éjszaka közepén, mert autóval mentek. De elaludni persze nem tudunk…

    Kérdező: Vass Kata

    Színház Online

    - Színházi pillanatok az Instagramon -