„Ez az előadás időtlen” – Jó estét nyár, jó estét szerelem Szegeden

A magányról, a kitörési vágyról és a végzetessé váló önámításról mesél a Szegedi Nemzeti Színház új bemutatója: október 30-án a Kisszínházban került színre Fejes Endre és Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámája. Forgács Péter rendezésében Turi Péter alakítja a főszerepet, partnerei között Ács Petra, Csorba Kata, Török Lili és a társulathoz újonnan csatlakozó Szász Gabriella is látható.

A történet középpontjában egy fiatal munkás áll, aki külföldi diplomatának adja ki magát. A kitalált személyiség olyan kapcsolatok és lehetőségek ígéretét kínálja számára, amelyekhez saját életében nem talál utat. A lányok egy másféle jövő reményében közelednek hozzá, a találkozások azonban csalódással, végül gyilkossággal végződnek.

A mű alapjául egy 1962-es bűneset szolgált. Fejes Endre kisregénye 1969-ben jelent meg, az 1972-es filmváltozat főszerepét Harsányi Gábor játszotta. A zenés feldolgozást 1977-ben mutatta be a Vígszínház, Hegedűs D. Gézával a főszerepben. Presser Gábor dalai prózai színészek számára készültek – erre a szegedi bemutatót megelőző közönségtalálkozón is kitértek.

Forgács Péternek ez az első szegedi rendezése. A Szeged.hu-nak adott interjújában a darab mai érvényességéről így fogalmazott:

„Ez szerintem pont annyira 2026-os helyzet, mint amennyire 1962-es.”

A főszereplő magányát és kapcsolatteremtési nehézségeit a rendező a mai fiatalok tapasztalataival is összekapcsolta. Értelmezésében a hazugságok mögött az elfogadás iránti vágy is ott van: a fiú szeretné elérni, hogy figyeljenek rá, és jelentőséget tulajdonítsanak a jelenlétének.

„Ez az előadás inkább időtlen” – mondta a látványvilágról. A jelmezek a hatvanas–hetvenes évek fordulóját idézik, az aktualitást azonban a szereplők közötti viszonyokban kereste.

A szegedi változat megőrizte az eredeti mű alapvető koncepcióját, miközben a zenei megszólalásba mai jazzes színek kerültek. Az előadás élő zenével, Hajdu Anita koreográfiáival és a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának közreműködésével készült.

Forgács Péternek személyes emlékei is kapcsolódnak a zenéhez. Gyerekként édesapja lemezgyűjteményén keresztül találkozott vele.

„Rongyosra hallgattam fiatalon” – idézte fel.

A rendező korábbi tanítványaival is újra találkozott: Turi Pétert és Szász Gabriellát egyetemi éveik alatt tanította. Most különösen a munkájukban megmutatkozó bátorságot emelte ki:

„Bátran és szabadon próbálnak.”

Az október 16-án, a REÖK-ben tartott közönségtalálkozón Ács Petra, Turi Péter, Szász Gabriella és Török Lili beszélt a szerepformálásról, Juhász-Barna Sarolta moderálásával. Török Lili számára ez az első kőszínházi bemutatkozás, Szász Gabriella pedig ezzel a produkcióval lépett először a szegedi közönség elé a társulat tagjaként.

A beszélgetésen az is felmerült, milyen viszonyt alakít ki a színész az általa játszott figurával. Turi Péter a karakter szeretetét hangsúlyozta, Török Lili inkább a megértését tartotta lényegesnek.

Szereposztás: Viktor – Turi Péter; Juhász Katalin – Ács Petra; Varga Veronika – Csorba Kata; Karácsony Nagy Zsuzsanna – Török Lili; Hűvös Ilona, nő a bárban, Krisztina – Szász Gabriella; fodrásztanuló – Cselóczki Boglárka; Hűvös, orvos, üzemvezető, eladó – Ottlik Ádám; Édes, Hűvösné, öregasszony, főbérlő – Molnár Erika; férfi, őszülő vendég, férfi a bárban, Kasznár, taxisofőr – Pálfi Zoltán; harmonikás, apa, üzletvezető, házmester, rendőr – Jakab Tamás; gyümölcsárusok – A. Szabó Adrien, Bereczky Szilvia, Kismárton Ilona.

A díszlettervező Bujdosó Nóra, a jelmeztervező Füzér Anni, a világítástervező Stadler Ferenc, a zenei vezetők Fehér Adrienn és Andrási Gertrúd. A dalszövegkonzultáns Sztevanovity Dusán, a súgó Szabó Ágnes, az ügyelő Lőrincz Júlia, a rendezőasszisztens Horváth Bettina. A rendező Forgács Péter.

A két részben játszott zenés dráma november 27-én, 28-án és 29-én, egyaránt 19 órától látható legközelebb a Kisszínházban. További információ és jegyvásárlás a Szegedi Nemzeti Színház honlapján.