Koreográfusként, táncművészként ismertük meg, ma leginkább táncpedagógus. Grecsó Zoltánt a PRAE.hu kérdezte.

A teljes interjú itt olvasható.

A felvetésre, miszerint a táncórái elárasztják a közösségi médiát, szinte minden napra jut egy, Grecsó Zoltán úgy reagált: „Nagyon sok kiváló kortárstáncot oktató tanár van ma Magyarországon. Szerencsés nemzet vagyunk. Nekem ez a mindennapjaim része, számomra az életet jelenti, hiteles kortárstáncot oktató szakembernek érzem magam, ezért nagy hangsúlyt fektetek rá, hogy a közösségi média is ezt tükrözze.”

Arról szólva, mit szeret a tánctudományban, elmondta: „Az alapmotivációmat is nehéz meghatároznom, hogy miért kelek fel minden reggel és milyen a legautentikusabb énem. A táncoktatásról biztosan tudom, hogy a részem. Tanításkor elönt a flow-élmény, ez egy olyan árulkodó jel, amit nem hagyhatok szó nélkül. Mondhatnám, hogy táncosként elsajátítottam a pedagógus szerepét, és ez lett a leghitelesebb énem. Elképesztő mennyiségű információ átadására vagyok képes ilyenkor, amit a diákjaimnak köszönhetek, hiszen az ő mozdulataik, kérdéseik teszik a bennem rejlő ürességet gazdag dialógussá. Rendkívül inspiráló, amikor ránézek valakire, és látom, hogy mi az, amin változtatni kell vagy lehet. Például, ha észreveszem, hogy elég a táncos testének a súlypontján alakítani, és attól a vállát is másképp fogja tartani, és máris merőben más lesz az eredmény. Ez földöntúli!”

„Hogy a kérdésedre is válaszoljak: nagyon sok aspektusa lehet annak, hogy megértsük a működésükre vonatkozó jellemzőket akár fizikai, akár lelki, akár idegrendszeri szinten, és engem ez érdekel: a működés, azaz működésem, a traumáim, esendőségem és a biomechanikai jellemzőim. Nagyon szeretem az ősi filozófia, a Tao kérdését: Mi vagyok, ha nem gondolok se jóra, se rosszra?” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy már nem koreografál: „Viszont inkább szeretném a táncművészt, táncpedagógust, művészeti vezetőt. Ezek inspirálnak, ezekben érzem jól magam. A Willany Leó Improvizációs Táncszínház, aminek művészeti vezetője vagyok, az sem egy társulat, hanem közösség, ahol jelenleg tizenhat táncművész dolgozik, akik a beérkező fellépési lehetőségekhez és a saját projektjeinkhez képest rotálódnak” – mesélte a táncművész.

A teljes interjú itt olvasható.