Új kulturális stratégia készül, az NKA finanszírozását is átalakítanák
2026. november 20., péntek 11:51
Megkezdik az ország kulturális stratégiájának kidolgozását, és ezzel párhuzamosan a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) új működési és finanszírozási modelljét is előkészítik – jelentette be Tarr Zoltán a KULTÚRA2028 konferencián. A november 17–18-án a Freedomban megtartott tanácskozáson kétszáz résztvevő nyolc szakmai műhelyben vitatta meg a kulturális támogatási rendszer tapasztalatait, problémáit és a megújulás lehetőségeit.
Tarr Zoltán miniszter 2027-et az átmenet és a közös stratégiaalkotás évének nevezte. Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár folyamatos szakmai párbeszédet ígért, Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár pedig a kiszámítható finanszírozást nevezte a nyugodt alkotómunka és a hosszú távú tervezés feltételének.
Nyolc szakmai műhelyben tárgyaltak a kulturális finanszírozásról
A kétnapos KULTÚRA2028 konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap kezdeményezte, és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériummal együttműködve rendezte meg. A tanácskozásra több mint nyolcvan szakmai szervezet kapott meghívást. A résztvevők nyolc területen fogalmaztak meg konkrét javaslatokat.
- Szépirodalom és könyvkultúra
- Fotó-, ipar- és képzőművészet
- Építőművészet és örökségvédelem
- Közművelődés és népművészet
- Zene- és könnyűzene
- Színház- és táncművészet
- Közgyűjtemények
- Fesztiválok
„A kulturális ágazat egészét érintő szakmai párbeszéd elindítása volt a célunk, és az, hogy a különböző kulturális területek képviselői egymás szempontjait és problémáit is megismerjék. A következő időszakban a kulturális célok közös meghatározása, a finanszírozási formák újragondolása és a konkrét reformlépések előkészítése következik” – mondta Mattyasovszky-Zsolnay Bence, az NKA alelnöke.
Tarr Zoltán országos egyeztetést jelentett be a kulturális stratégiáról
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, egyben a Nemzeti Kulturális Alap elnöke a konferenciát megnyitó beszédében a magyar kulturális élet megújításának társadalmi jelentőségéről beszélt.
„Kulturális rezsim helyett kulturális rendszert szeretnénk létrehozni, együtt az alkotókkal, az intézményekkel, a szervezetekkel és a fogyasztókkal. A kulturális rendszerváltás lényege, hogy a politikai hatalom ne tekintse a kultúrát saját tulajdonának.”
A miniszter a konferencián jelentette be, hogy megkezdik az ország kulturális stratégiájának kidolgozását.
„2027-et az átmenet és a közös stratégiaalkotás évének tekintjük. Meggyőződésünk, hogy a kulturális élet jövőjét meghatározó céloknak a szakmai közösségek tudásából, tapasztalatából és az egymással folytatott párbeszédből kell megszületniük. A már benyújtott és folyamatosan érkező ágazati elképzelésekből, az eddigi szakmai egyeztetések eredményeiből és a Kultúra2028 konferencián megszülető ajánlásokból közös vitaanyagot készítünk, amelyet országos szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátunk. A stratégiaalkotással párhuzamosan kidolgozzuk az NKA új működési és finanszírozási modelljét.”
Tarr Zoltán az uniós forrásokról is beszélt. „A magyar kultúra helye Európában van. Céltudatosan és felkészülten veszünk részt az új uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználási tervezésében.”

Nagy Ervin átlátható támogatási rendszert és folyamatos párbeszédet ígért
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár szerint a kulturális kormányzat egyik legfontosabb szándéka a szakmai és társadalmi bizalom helyreállítása.
„A politikát el kell távolítani a kulturális közegekből. Nem dolga, hogy megrendeléseket adjon a kulturális szektornak, és nem dolga, hogy olyan finanszírozást alakítson ki, amelyben vannak kivételezettek. Átlátható, kiszámítható támogatási rendszerre van szükség, amelyben mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A szakmával folytatott párbeszéd folyamatos lesz, és ezt számon is lehet kérni rajtunk.”
Az államtitkár kiemelt feladatnak nevezte a fiatalok kulturális nevelését, a vidéki kulturális lehetőségek bővítését és a magyar kultúra nemzetközi kapcsolatainak megerősítését.

Sári Zsolt szerint nem halogatható a közgyűjtemények finanszírozásának rendezése
„Hiszem, hogy a kultúra és a művészet szabadságát is alkotmányba kell foglalnunk, pártpolitikától mentesen, közös nemzeti ügyként. Úgy kell megtennünk, hogy ez a szabadság soha többé ne a mindenkori hatalom jóindulatán múljon” – mondta Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár.
Sári Zsolt szerint a kulturális intézmények szakmai önállóságát csak megfelelő működési feltételekkel lehet biztosítani.
„A közgyűjtemények finanszírozásának rendezése ezért sem halogatható, az állami intézmények alapműködését pedig nem lehet évről évre eseti támogatásokból fenntartani. Kiszámíthatóság nélkül nincs nyugodt alkotómunka, és nincs hosszú távú tervezés sem.”
Az NKA alelnöke szerint önmagában nem elég a pályázati rendszer átalakítása
Mattyasovszky-Zsolnay Bence szerint a kulturális finanszírozás megújításához az állam, az önkormányzatok és az NKA feladatait is tisztázni kell.
„Az elmúlt években alapvetően megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, és erre a támogatási rendszernek is válaszolnia kell. Ehhez először újra kell gondolni, milyen feladatot tölt be a kultúra a társadalomban, hogyan járul hozzá a közösségek megerősítéséhez, az oktatáshoz, a társadalmi felzárkóztatáshoz és a kulturális hozzáférés bővítéséhez. Meg kell határoznunk, mi az állam és az önkormányzatok fenntartói felelőssége, milyen forrásokból biztosítható az intézmények és szakmai szervezetek működése, és milyen feladatokat kell ellátnia a Nemzeti Kulturális Alapnak. A működés, a fejlesztés és az új szakmai programok finanszírozását külön kell választanunk.”

Pályázati menetrendet és többéves támogatási lehetőségeket javasoltak
Az NKA alelnöke így összegezte a kétnapos tanácskozás tapasztalatait.
„Nyolc különböző kulturális terület képviselői foglalkoztak a finanszírozás megújításával, és számos kérdésben azonos következtetésre jutottak. Például egyértelmű igényként fogalmazták meg a kiszámíthatóságot: pályázati menetrendre, tervezhető döntési és kifizetési határidőkre, többéves támogatási lehetőségekre van szükség. A szakmai szervezeteknek valódi szerepet kell betölteniük a támogatási célok, a pályázati kiírások és az értékelési szempontok meghatározásában. A kollégiumi rendszer átalakítása kapcsán sok javaslat született. Széles körű egyetértés alakult ki abban is, hogy a döntések szakmai alapjait, az összeférhetetlenségi szabályokat és a támogatások felhasználását mindenki számára követhetővé kell tenni. Pontosan kell látnunk, milyen eredménye van a kulturális támogatásoknak. Ehhez megfelelő adatok, átfogó kultúrafogyasztási kutatás és az egyes szakterületekhez igazodó értékelési módszerek kellenek. Nem lehet minden kulturális teljesítményt ugyanazzal a mércével megítélni, de valamennyi esetében vizsgálnunk kell, hogy a közpénzből támogatott munka milyen eredményt hoz, kikhez jut el, és milyen hatással van a közösségekre. Az új kulturális finanszírozást én közösségközpontúnak gondolom.”
A régiókban és a határon túli magyar közösségekben folytatják a párbeszédet
A KULTÚRA2028 konferencia a kulturális stratégia előkészítésének „nulladik pontja”, a szakmai párbeszéd és a közös gondolkodás kezdete volt.
„A következő lépés a javaslatok rendszerezése és továbbítása a kulturális kormányzatnak. A résztvevő szakmai szervezeteknek is visszajelzést adunk a közös munka eredményeiről. A párbeszédet a jövő évben a régiókban és a határon túli magyar kulturális közösségekben is folytatja a kormányzat és az NKA. Egyébként azért kapta a konferencia a KULTÚRA2028 címet, mert egy új finanszírozási rendszer kialakításához időre van szükség” – mondta Mattyasovszky-Zsolnay Bence.
Hozzátette: „Számomra a konferencia legfontosabb tanulsága az, hogy a szakmai szervezetek felkészültek erre a hatalmas stratégiai munkára.”

A KULTÚRA2028 konferencia előadásai
A konferencia első napján Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója átfogó elemzést adott a magyar kulturális finanszírozási rendszerről. Inkei Péter, a Budapesti Kulturális Obszervatórium nyugalmazott igazgatója nemzetközi kitekintést nyújtott.
A második napon, a szakmai műhelyek javaslatainak bemutatását követően Petrik Máté helyettes államtitkár a digitalizáció és az adatkezelés lehetőségeit ismertette. Mattyasovszky-Zsolnay Bence, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke az NKA megújításáról és a projektalapú támogatások jövőjéről tartott előadást.

