Adytól az Odüsszeiáig – Így alakítja a Víg Szalon műsorát Zoltán Áron
2026. november 20., péntek 06:05
Az egyik estén a közönség szavazza meg, melyik versből szülessen dal, a másikon a nézők maguk is verset írnak. Zoltán Áron augusztus óta vezeti a Vígszínház nagyjából 50 fős játszóhelyét, a Víg Szalont. A színművész arról beszélt tartalmi partnerünk, az ART IS BUSINESS interjújában mit lehet megcsinálni egy kis pódiumon, amit a nagyszínpadon nem, és hogyan fér meg ugyanabban a műsorban Homérosz tízrészes felolvasása, az improvizáció és egy 1500 forintos Esterházy-est.
„Kávézó, kis pódiummal”
Mire Zoltán Áron augusztusban átvette a Víg Szalon művészeti vezetését, az évad első két hónapjának műsorát már meghirdették. Saját elképzelései novembertől jelennek meg a kínálatban, miközben a korábbi produkciók közül több is műsoron marad. Az első két évben Kopek Janka vezette a Szalont, aki Berkes Kornélia művészeti titkárral valósította meg Rudolf Péter elképzelését.
„A Vígszínház igazgatója, Rudolf Péter szeretett volna egy olyan teret, ahol teljesen kilazíthatjuk a megszokott színházi kötelékeket. Ahol megnyilvánulhatunk kisközösségek előtt – ez szabaddá tesz minket mind a témaválasztásban, mind a formában. A Víg Szalon körülbelül ötvenfős nézőtérrel működik, úgy is mondhatnám: kávézó, kis pódiummal.”
A művészeti vezető szerint a pódium nem a nagyszínpad kisebb változata. A szalonhagyományhoz áll közelebb, ahol egy kávé mellett ugyanúgy helye van a felolvasásnak és a beszélgetésnek, mint egy kétszereplős darabnak vagy egy improvizációs játéknak. A Víg Szalon bemutatkozását itt olvashatják.

Amikor a közönség választja ki a verset
Zoltán Áron a versmondás elméletéből és gyakorlatából írta doktori disszertációját. Ehhez a munkához kapcsolódott a 2020-ban indított VerShaker is. A járvány alatt stúdióbeszélgetésekkel kezdtek, később fesztiválokra, művelődési házakba, templomba és budapesti utcákra is elvitték a programot.
„Az a tapasztalatom ugyanis, hogy a széles közönségréteg ritkán nyúl a verseskötetekhez. Egy-egy számukra kedves színész azonban képes olyan inspirációt adni, amely újra fellobbantja a lángot” – mondta. Szerinte a színész munkájának része, hogy addig foglalkozzon egy verssel, amíg a szöveget a saját gondolataként tudja megszólaltatni. A VerShakerrel ebből a folyamatból szeretett volna megmutatni valamit a nézőknek.
A Víg Szalonba ebből a sorozatból került át a Versmegzenésítés Challenge. „Mi hárman – a zenész, a színész és én moderátorként – a helyszínen zenésítjük meg azt a verset, amelyet a közönség megszavaz.” A novemberi esten Ady Endre Az idegen arcok című verse szólalt meg Radnay Csilla, Prieger Zsolt és Magyar Bori közreműködésével. Az interjúban elmondottak szerint január 13-án Berzsenyi Dániel verseiből válogatnak Majsai-Nyilas Tündével és Lee Olivérrel. A Versmegzenésítés Challenge műsoroldalát itt találják.
A Szívlapátban még tovább mennek. Igó Éva és Zoltán Áron kortárs verseket mond, majd többször megszakítják a műsort, hogy kreatív írásgyakorlatokba vonják be a nézőket. „A végére a hat-nyolc fős asztaltársaságok saját költeményeket alkotnak” – mesélte a színművész. Ötvös András költőbemutató-sorozatában a meghívott szerzők műveiből olvasnak fel, és pályájukról, műhelymunkájukról is beszélgetnek velük. A telt házas Báthori Csaba-est után december 4-én Györe Balázs lesz a vendég.
Néhány centire a nézőtől
A költészet mellett három másik műfajra épít a Szalon. A szobaszínházi kínálatban Radnay Csilla Sommerreise című egyszemélyes produkciója és A szobatárs is szerepel. Utóbbiban Hegyi Barbara és Petrik Andrea két nagyon különböző nő találkozását játssza el Ujj Mészáros Károly rendezésében. „A színészeink a nagyszínpadi szereplés után, néhány centire a nézőtől, egészen másfajta színészi helyzetben próbálhatják ki magukat – ez a nézők számára is különleges élményt jelent.”
A beszélgetős és improvizációs estek közé tartozik a Novák Péter vezette Szalon Impro. November 27-én a Könnyűvel indul című előadáshoz kapcsolódva az anyává és szülővé válás lesz a téma. Az improvizált jelenetek között Vadász Eszter szexuálpszichológus és jógaoktató beszél a téma testi és lelki oldaláról.
A felolvasószínházi estek egyikén, a Várom válaszát, pá! című produkcióban többek között Jászai Mari, Gobbi Hilda és Karády Katalin személyes sorait szólaltatja meg Hegyi Barbara, Nagy-Kálózy Eszter, Szász Júlia és László Rebeka. Januárra Molnár Ferenc-estet terveznek. Fesztbaum Béla és Láng Annamária az író egyik utolsó, New Yorkban született prózai művét, az Útitárs a száműzetésben című könyvet olvassa fel.
Homérosz tíz részben, Esterházy egyetlen estén
A mi Odüsszeiánk novemberben indult. A tíz alkalomra tervezett sorozatban Hegedűs D. Géza és Karsai György a teljes homéroszi eposzon végigvezeti a közönséget. „Az előadásunk azért kapta A mi Odüsszeiánk címet, mert ez a mi olvasatunk, a mi közös utazásunk a szöveggel” – mondta Zoltán Áron. Karsai György időről időre megállítja a felolvasást, hogy elmagyarázza a történet egy-egy fordulatát vagy kulturális hátterét, az esteket pedig zenei betétek tagolják. A művészeti vezető szerint az érdeklődés miatt a sorozatot rögzítik, és később online is elérhetővé teszik.
Arról is kérdezték Zoltán Áront, milyen gazdasági mozgástere van egy ilyen kis játszóhelynek. A Szalon mögötti alapítványi működést „libikóka-elvként” írta le. Egyes produkciók és támogatói események teszik lehetővé, hogy olyan esteket is megtartsanak, amelyek szűkebb közönséghez szólnak vagy alacsony jegyárral működnek. „Az a cél, hogy a művészi misszió és a gazdasági fenntarthatóság lehetőleg egyensúlyban maradjon” – mondta, hozzátéve, hogy a működést a Vígszínház gazdasági vezetésének döntéseihez igazodva alakíthatja.
Erre példa a Vallai Péter 80. születésnapjához kapcsolódó felolvasás, amelyre az interjú szerint 1500 forintos jegyárat terveztek. November 28-án több mint húsz színművész váltja egymást Esterházy Péter első kötete, a Fancsikó és Pinta teljes felolvasásán. A háromórás est házigazdája Igó Éva, zongorán Darvas Ferenc közreműködik.
Zoltán Áron a művészeti vezetés mellett továbbra is játszik a Vígszínházban. Mint mondta, előfordul, hogy három nap alatt öt előadást játszik, és közben még egy szerepbe is beugrik. A Szalon szervezését mégsem érzi plusztehernek. „A Víg Szalon pedig olyan örömprojekt számomra, amely nem elszívja, hanem adja az energiát.”
A „Művészet a pódiumon – a közösség erejével” című, Zoltán Áronnal készült interjút itt olvashatják.

