A brnói Morva Tartományi Könyvtárba (MZK) kerültek a júliusban elhunyt Milan Kundera könyvei, amelyeket élete végéig használt a júliusban 94 évesen elhunyt cseh-francia író.

A könyvtár hétfői tájékoztatása szerint csaknem egytonnányi, 50 folyóméter polcot kitöltő könyv érkezett Párizsból az író szülővárosába, ahol külön Milan Kundera Könyvtár működik a Morva Könyvtáron belül. Kundera archívumának nagy része már korábban a brnói könyvtárba, Csehország második legnagyobb, több mint négymillió tételt őrző könyvtárába került, a közelmúltban átszállított köteteket azonban az író halála pillanatáig maga mellett akarta tudni, egy részük karnyújtásnyira hevert az íróasztalon párizsi dolgozószobájában.

„Olyan könyvekről van szó, amelyeket Kundera mindig maga mellett akart tudni, amelyekből ihletet merített. A köteteket kézzel írt széljegyzetek, kommentárok, bejelölések tarkítják, amelyek jelzik, hogy kapcsolatban állnak az író tanulmányaival, regényeivel” – mondta Tomáš Kubíček, az MZK igazgatója.

A Morva Könyvtár már tavaly megkapott 4000 darabot Kundera magánkönyvtárából, köztük főleg műveinek idegen nyelvű fordításait.

Áprilisban nyílt meg Brnóban az olvasóteremként is szolgáló Milan Kundera Könyvtár.

A hagyaték átadásáról már korábban megállapodás született a brnói könyvtár és a Kundera házaspár között, azzal a kikötéssel, hogy a könyvek egy részét a szerző mindaddig magánál tartja, amíg olvasni képes. Az igazgató szerint már csak kevés dolog maradt Párizsban, például az író hanglemezgyűjteménye, amelyet az özvegy, Vera Kunderová szintén szeretne a Morva Tartományi Könyvtár gondjaira bízni.

Az MZK önálló részlegeként létrehozott Milan Kundera Könyvtár a hetvenes évek második felétől Franciaországban élő cseh író 44 nyelven megjelent több mint 3000 könyvét, a szerző személyes archívumának és levelezésének jelentős részét tartalmazza, a Kundera-könyvtárt egyaránt látogatják kutatók és turisták – közölte az MZK igazgatója. A cseh-francia állampolgárságú Kundera a 20. század egyik legjelentősebb, világszerte ismert írója volt, gyakran emlegették az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként.