„Szenteste elhívtak, mert ügy volt” – Nyomozók történeteit mutatja meg Szajki-Vörös Adél és Szajki Péter új dokumentumsorozata

Az 1991-ben eltűnt Farkas Helga ügyét és a Magda Marinko nevéhez kapcsolódó gyilkosságsorozat nyomozását idézi fel Az igazság mániákusai, az HBO első magyar true crime dokumentumsorozata. Szajki-Vörös Adél és Szajki Péter kétrészes alkotása az egykori nyomozókat állítja középpontba, akik arról is beszélnek, hogyan alakította át a munkájuk a családi életüket, és miért foglalkoztatják őket évtizedek múltán is a megválaszolatlan kérdések.

November 13-án mindkét epizóddal bemutatkozott az HBO Maxon Az igazság mániákusai. A sorozat ötlete Tóth Ernő nyugalmazott rendőr alezredes baráti összejövetelein született. Szajki-Vörös Adél és Szajki Péter ott hallotta először, hogyan idézik fel az egykori kollégák a pályájukat meghatározó eseteket. Az alkotókat maguk a nyomozók legalább annyira érdekelték, mint a történeteik. „Nekünk ők lenyűgöző karakterek” – mondta Szajki-Vörös Adél Dzsubák Tamásnak az Indexen.

A sorozatban Kovács Lajos és Tóth Ernő mellett Kőrösi János, Petőfi Attila és Krispán István kriminálpszichológus is megszólal. A beszélgetéseket Illisz László bűnügyi újságíró tereli, aki egykor tudósítóként követte az ügyeket, később pedig a társaság barátja lett.

Az Indexnek azt is felidézte, hogy olykor a nyomozók maguk kérték egy-egy információ közlését, majd figyelték a gyanúsított reakcióját. Ez a közelség a sorozatban természetes beszélgetéseket eredményezett, az újságírói munkában viszont újra és újra felvetette, hol ér véget a forrással kialakított bizalom, és hol kezdődik a rendőrség érdekeinek kiszolgálása.

Egy akta, amelyet Kovács Lajos évtizedeken át vezetett

Az első részben Kovács Lajos visszatér Farkas Helga eltűnésének kulcshelyszíneire. A nyugalmazott gyilkossági nyomozó megmutatja azt a saját használatra megőrzött kötetet is, amelybe éveken át feljegyezte az ügy tényeit és a belőlük levont következtetéseit. A lány holttestét nem találták meg. Kovács ezt ma is a nyomozás legfontosabb hiányának tekinti. „Az szerintem egy adósságunk maradt” – mondta az Indexnek. A nyomozó meg van győződve a bizonyítékok erejéről, Farkas Helga meggyilkolásáért azonban nem született jogerős elmarasztaló ítélet.

A második epizód a Magda Marinko nevéhez kapcsolódó, az országhatáron is túlnyúló nyomozást követi. Szóba kerül az 1994-ben Szegeden meggyilkolt Z. Nagy család ügye is. A négy áldozat között két gyerek volt. Illisz emlékezetében a gyerekszoba és a félig összerakott Lego maradt meg. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy Magda Marinko követte el a család meggyilkolását. A két ügy egymás mellé helyezése így arra is rámutat, milyen messze lehet egymástól az, amit egy nyomozó valószínűnek tart, és az, ami egy bírósági eljárásban bizonyítható.

Amikor a nyomozásnak a család is megfizeti az árát

„Volt olyan karácsonyom, hogy szenteste elhívtak, mert ügy volt” – idézte fel Kovács Lajos az Indexnek. Máskor a vasárnapi ebédtől kellett felállnia, mert váratlanul történt valami. A munkájával járó megrázó élményektől igyekezett távol tartani a családját, de azt nem tudta megakadályozni, hogy a nyomozások a velük tölthető idő rovására menjenek. Illisz szerint több nyomozó házassága is megsínylette ezt az életformát.

Az idő múlása a megszólalók emlékein is nyomot hagyott. Illiszt az lepte meg, hogy a nyomozók harminc év elteltével is képesek felidézni egy-egy helyszín jelentéktelennek tűnő részleteit.

A rendezők viszont azt is látták, hogy ugyanarra a mozzanatra néha kétféleképpen emlékeztek. Ilyenkor korabeli iratokat, feljegyzéseket és interjúkat hívtak segítségül. Az egyik fontos különbség éppen a végén rajzolódik ki. Illisznek a forgatás segített lezárni pályája két meghatározó történetét, Kovács számára viszont Farkas Helga ügyének legfontosabb kérdése változatlanul nyitva maradt.

Mit mutat meg a kamera, és mit hagy a nézőre?

A rendezők nem akarták pontos másolatként megmutatni azokat a jeleneteket, amelyeknél nem lehettek jelen. A rekonstrukciókat ezért stilizálták, és kerülték az erőszak részletező ábrázolását. Virág Péter és Hartung Dávid operatőrként, Eredics Benjámin zeneszerzőként dolgozott a sorozaton.

A két alkotó az nlc-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a forgatás előtt hosszú időt töltöttek a társasággal. „Volt, hogy leültünk, és egyetlen alkalommal harminc különböző ügyről meséltek” – mondta Szajki Péter. Arról is beszámolt, hogy az anyagot elkészülte előtt megmutatták a nyomozóknak, hogy jelezhessék, ha egy elhangzott állítással nem értenek egyet. Az alkotóknak vannak ötleteik a folytatásra, de az interjúban még nem beszéltek jóváhagyott új évadról.

„A dokumentumfilmeknél nem feltétlenül maga az ötlet a legfontosabb, hanem a hozzáférés” – mondta Hanka Kastelicová, az HBO Europe dokumentumfilmekért felelős vezetője a MediaFuture-nek.

A szerkesztőségi döntésben szerinte az volt a meghatározó, hogy az alkotók be tudtak vinni egy kamerát ebbe a zárt körbe, és a próbaanyagokban már látszott, hogy a nyomozók különböző módokon, de egyaránt jól mesélnek a munkájukról.

Az igazság mániákusai mindkét epizódja november 13-tól nézhető az HBO Maxon.