Szabó Máté rendezésében mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház az Ivanovot Harsányi Attilával a címszerepben. Csehov komédiája (?) a Kamaraszínházban látható április 6-tól.
Fotó: Éder Vera
Tragikomikus történet egy már nem olyan fiatal férfiról és mindazokról, akiket magával sodor pénzügyi és családi problémák közepette tomboló életközepi válságával, nem spórolva az öngúnnyal, kendőzetlenül ránk zúdítva a depresszió és kilátástalanság felemésztő és egyben röhejes korrajzát. Az életkedv elvesztésének lélektani burleszkje. Egy személyes apokalipszis, és ami ezzel jár. Mindezt Szabó Máté viszi színre Miskolcon Gáspár Ildikó és Páll Antal szövegkönyvének felhasználásával, melyet Perczel Enikő dramaturggal közösen dolgoztak át.
– Szerintem – ebben a történetben – a humor a következmény, és nem a cél. Ma a komédia egy kétségbeesett piaci fogalom, de ebben az esetben, ez a fajta írás, ez a rendkívül indirekt fogalmazásmód tartalmazza az emberit, és abban szükségképpen kell, hogy legyen humor. Benne van egyfajta tragikomikus nyomorultság, a röhejességtől való félelem közepette való nevetségessé válás, és ez adja a komikumát olykor Csehov művének – mondja Szabó Máté rendező.
Folyamatos önmegkérdőjelezés van Ivanovban; az önmaga személyisége által túlterhelt figurának a „vergődése” bontakozik ki előttünk.
– Ezzel kapcsolatban pedig folyamatosan azokat a véleményeket látjuk, amelyek verbalizálják, azt, hogy ő miben gyanús vagy bűnös, és tulajdonképpen ő is megfogalmazza ezt saját magáról. Ugyanakkor mégis ebben az önmagával való szembefordulásban Ivanov tipródó jelenléte valahol kíváncsivá tesz minket azzal kapcsolatban, hogy megleli-e a felmentését. Teljesen kimondatlanul körvonalazódik valamilyen fajta etikai elképzelésünk arról, hogy mik a mozgatórugói ennek a figurának. Sok esetben a mi magunk cselekedeteinek is van egy olyan olvasata, ami negatív, akár más emberek, akár a magunk szemében. Ugyanakkor mégis van egy olyan nézőpont, ami felmenti az embert. Sokszor nem lelünk rá erre a nézőpontra. Sokszor a minket szerető ember tükrében vagyunk képesek ezt a nézőpontot észlelni, és ebben a történetben tulajdonképpen Csehovnak a szeretete, amivel megírja ezeket a figurákat, az, amivel tekintünk ezekre az emberekre, akik nem szeretik saját magukat – részletezi a rendező.
Az előadás díszlettervezője a Jászai-díjas Khell Csörsz: színházi próbatér tárul a nézők elé az oldalt és hátul elhelyezett díszletelemeknek, bútoroknak köszönhetően, Ivanov lakhelye pedig egy kimetszett rész, amibe bele van sűrítve az ő élettere.
Anton Pavlovics Csehov:IVANOV (16)
Gáspár Ildikó és Páll Antal szövegkönyvének felhasználásával átdolgozta: Perczel Enikő és Szabó Máté
Nyikolaj Alekszejevics Ivanov: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Anna Petrovna: MÉSZÖLY ANNA
Matvej Szemjonovics Sabelszkij gróf: KERESZTES SÁNDOR
Pavel Kirillics Lebegyev: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész
Zinaida Szavisna: NÁDASY ERIKA
Szása: CZVIKKER LILLA
Mihail Mihajlovics Borkin: FANDL FERENC
Jevgenyij Konsztantyinovics Lvov: FECZESIN KRISTÓF
Marfa Jegorovna Babakina: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Avdotya Nazarovna: KEREKES VALÉRIA
Dmitrij Nyikityics Koszih: VISNYICZKI BENCE
Gavrila: KACSENYÁK GÁBOR
Jegoruska: KINCSES KÁROLY
Jurij Zalanyov: ZALÁNYI GYULA
További vendégek: PRIBÉLI TAMARA, KURUCZ ZSUZSA, MAJLÁTH MARIANN, KOLOZSI BALÁZS, TISZA LAJOS, NYIRKOS LÁSZLÓ
Díszlettervező: KHELL CSÖRSZ Jászai-díjas
Jelmeztervező: FÜZÉR ANNI Jászai-díjas
Gitár, cselló: KACSENYÁK GÁBOR
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: SZARKA VIKTÓRIA
Rendezőasszisztens: PÁLÓCZY MAGDOLNA, DR. RÁSI VIKTÓRIA
Rendező:SZABÓ MÁTÉ