Azt mondja, ha ki kell mozdulnia otthonról, az neki már hatalmas kaland. Ennek ellenére rengeteget dolgozik, sőt szabadidejében is színházba jár. Molnár Piroska válaszolt.

A teljes interjú a Bestben olvasható.

„Szeretek színházba járni, ha szabad estém van, szakítok rá időt, hogy megnézzem, amit szeretnék. Engem a mai napig érdekel a szakmám, és érdekelnek a fiatal kollégák. Most már van egy csomó tanítványom is a pályán, akiket szerintem az embernek kötelessége megnézni, de számomra ez nemcsak kötelesség, hanem öröm és érdeklődés is” – fejtette ki a Pestnek a színésznő, aki hatalmas hibának tartaná, ha az ifjú színészeket nem kezelné egyenrangú partnerként.

„Szerintem nincsenek generációs különbségek ebben a szakmában. Ha az ember bemegy a színházba, és elkezd próbálni, akkor ezek eltűnnek. (…) Ha fellépünk a színpadra, ott mindannyian egyenlőek vagyunk” – vallja Molnár Piroska.

Molnár Piroska arról is beszélt, az idősebbek mindig megérzik a tehetséget: „Egy rutinos színésznek pedig jó orra van ehhez, rögtön kiszagolja. Még a külföldi színészekkel is így volt ez. Csúnya ilyet mondani, de az igazán nagyok soha nem féltékenykednek a fiatalokra, akikkel baj van, az mindig a középszer…”

A színésznő most is sokat dolgozik, még a járvány alatt sem állt meg, hiszen forgatta a Keresztanyu epizódjait. „Egy rövid időszak volt a járvány elején, amikor nem játszottunk, de forgatások nekem akkor is voltak. Ott mindennap teszteltek minket. Félő, hogy ősszel, ha elkezdődik az évad, mit hoz a koronavírus következő hulláma, és mernek-e majd színházba jönni az emberek, és az áremelkedések után lesz-e pénzük ilyesmire. Biztosan nem nézünk könnyű időszak elébe. Izgulok, hogy a kollégáimnak lesz-e a munkája, lesz-e miből megélniük. Természetes, hogy az ember felelősséggel tartozik a jövő generáció iránt, amennyit tudok, segítek” – mondja a művésznő, aki most, hogy a sorozat forgatásai véget értek, és a színházi premieren is túl van, egy kis időre visszavonul.

„Októberben töltöm be a hetvenhetet, egyre inkább érzem, hogy múlik az idő. Nekem most már az a pihenés, ha otthon lehetek, nem kell mennem sehova, nem kell csinálom semmit.”

A színésznő az Orlai Produkció új előadásában egy nagymamát alakít. Amy Herzog Jaj, nagyi! (Eredeti címén: 4000 miles) című műve érzékeny és bensőséges kamaradráma, amely szól a generációk közötti kapcsolódásról, a bizalomról, őszinteségről, a kapcsolatok tökéletlenségéről, az öregséggel való szembenézésről. A darabot, amely már meghódította az off-Broadwayt, 2013-ban pedig a Pulitzer-díj drámai kategóriájának döntőjébe is bejutott. A Jaj, nagyi! című előadást augusztus 10-én mutatták be a Benczúr Kerti Esték részeként, Molnár Piroska, Rohonyi Barnabás és László Lili szereplésével.

Ennek kapcsán kifejtette: „Egyik nagymamámat sem ismertem. Színész vagyok, a saját életemből táplálkozom. Egy színészben minden karakternek ott kell lennie, és mindig azt erősíti fel, amire éppen szüksége van. Nincsen ebben semmi misztikus.”

„Vera nehezen küzd meg a magánnyal, az öregséggel, emiatt talán jobban ragaszkodik a váratlan vendéghez is” – mondta szerepéről szólva Molnár Piroska a Magyar Hangnak., aki szerint az öregség adta korlátok miatt a színészek idővel válaszút elé kerülnek.

” Vagy a szellemünkre, vagy a fizikumunkra figyelünk oda, én az utóbbit elengedtem, viszont az elmém kitűnően működik. A mi pályánkon enélkül nem is lehet létezni” – állítja a Nemzet Színésze.

A teljes interjú a Bestben és a Magyar Hangban olvasható.