Színház Online
SZFEHegyi BarbaraTünet Együttes
  • 2026. november 22., vasárnap
    Babarczy Eszter

    „Rettegtem tőle és imádtam” – Babarczy Eszter kíméletlen őszinteséggel írt apjáról és a halál tabujáról

    2025. november 14., péntek 11:57

    Erősen megosztó könyvet írt az elismert eszmetörténész, Babarczy Eszter édesapjáról, Babarczy Lászlóról, a legendás színházigazgató-rendezőről. Az „Apám meghal” című kötet a megszokott etikai határokat átlépve, kíméletlen őszinteséggel beszél a halál felé vezető útról és az apa-lánya viszony rendezetlenségéről.

    Babarczy Eszter a Népszavának elmondta, a kötet eredete személyes traumában gyökerezik, de társadalmi hiányosságra is rávilágít:

    „Számomra ez a folyamat rendkívül traumatikus volt. Két okból is: egyrészt mert az édesapámmal való viszonyom nem volt rendezett… másrészt az önmagában is traumatizált, hogy mennyire felkészületlenek vagyunk a halálhoz vezető útra. Ezt az időszakot társadalmilag is megpróbáljuk elrejteni, eltüntetni a szem elől, és egyáltalán nem beszélünk róla, pedig mindenki végigmegy rajta.”

    A könyv egyfajta bálványdöntésnek is beillik, amely nemcsak a halál tabuját, de a színháztörténeti ikonná vált apa személyét is megkérdőjelezi. A gyermekkori traumákra utalva az író kimondta: „te jó vezető voltál, de rossz apa” és azt is elárulta, ellentmondásos érzelmekkel bírt édesapja iránt: „Én is imádtam őt. Rettegtem tőle és imádtam, mint egy bálványt, ennyiben az elején említett bálványdöntés nem félreértés.”

     Azt is hozzátette: „Sok, számomra fontos dologban nem volt támogató, nem volt jelen. Ha pedig jelen volt, akkor agresszív volt. Mindig túl sokat követelt tőlem, nem tudtam neki megfelelni. Nyomasztó családi légkörben nőttem fel. Az anyámmal való viszonya is terhelt volt. Egy nagy és nehéz szerelem jellemezte a kapcsolatukat, de anyám félt az apámtól, én is féltem. Sőt elmondható, hogy sokan féltek tőle a szakmában is.”

    A Kaposvári Színház fénykorát megteremtő Babarczy Lászlóról az interjúban az is elhangzik: „Apám és munkatársai egy kisvárosban egy kisebb csodát vittek véghez. Kineveltek maguknak egy közönséget és nemzetközi szintű színházi műhelyet hoztak létre. 1978-ban a társulat felét felhozták a Nemzeti Színházba. Apám e mélypontot követően újból fel tudta építeni a színházat, úgy, hogy a hazai színházi életben továbbra is vezető szerepet tudjon betölteni. (…) Apám abban is különösen tehetséges volt, hogy kádereket leitasson, megbékéltessen, teledumálja a fejüket. Ő ebben a kádári szocializmusban nagyon jól mozgott.”

    A kötet fogadtatásáról szólva azt nyilatkozta: rendkívül megosztó. Míg a kritikusok egy része kegyeletsértőnek tartja a részletek nyilvánosságra hozatalát, más olvasók katartikus élményről számolnak be. Babarczy vállalja a vitát:

    „eleve ilyen könyvet akartam. Azért mentem el a megszokottnál sokkal messzebb, mert erről a témáról általában senki sem beszél. Nem apámra gondolok, hanem a meghalásra. Az azzal járó méltánytalanságra, megalázottságra, a gyengeségre.”

    Az író a beszélgetésben arról is szót ejtett, hogy súlyos problémának tartja a politikai polarizáltságot, amely rombolja a társadalmi bizalmat. Az általa szorgalmazott „gyengédség forradalma” (amely a haldokló apjának nyújtott segítségben is megnyilvánult) szerinte nem politikai kategória, hanem a közösség alapja:

    „A gyengédség nem egy politikai kategória. A politikában soha nem lesz kedvesség. … A kedvességhez vezető út ott kezdődik, hogy leválunk érzelmileg a politikáról.”

    Hangsúlyozza, a gyűlöletcunami helyett a megbékélésre kellene törekedni, függetlenül a politikai meggyőződéstől: „azt gondolom, néhány hónappal a választás előtt, hogy elsősorban a honfitársai vagyunk egymásnak. Engem ez sokkal jobban érdekel, mint hogy ki hova szavaz.”

    „Az, hogy meg akarjuk ölni egymást és ezen az alapon kétfelé osztottuk az intézményeinket, valóban nagyon súlyos probléma. Társadalomtudósként és filozófusként is nagyon veszélyesnek tartom a polarizáltságot, mert erősen rombolja a társadalmi bizalmat, ami nélkül nincs sikeres ország” – fejtette ki Babarczy Eszter.

    A teljes interjú a Népszavában érhető el. Szerző: Balogh Gyula
    Népszava 2025.11.14 – 5. oldal

    Babarczy EszterKönyv