„A ma problémái nagyrészt ugyanazok, mint a Tóték keletkezésének idején voltak, és Örkény alapkérdéseket boncolgat. Az emberi természet nem változik, és az a viszonyrendszer, amit a darab felvázol, abszolút átültethető a mába. Ez a nagy művek, a klasszikusok sajátja” – nyilatkozta a produkció kapcsán Vidnyánszky Attila rendező.

A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház (mai nevén Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) premierje a Gyulai Várszínházban született 2004 nyarán. Idén augusztus 14-én, 20 év után újra hatalmas sikert aratott az előadás, amelyet a Gyulai Várszínház közönsége nagy tapssal fogadott.
Elek Tibor igazgató megköszönte a társulatnak, hogy az előadást „hazahozták”.

„2004-ben 32 éves voltam, amikor próbáltuk a darabot. Sajnos otthon kellett hagynom a négyéves kislányomat és a három hónapos kisfiamat. Ebből az érzésből – amit egy anya ilyenkor érezhet – formáltam meg a szerepemet. Azóta eltelt 20 év, és úgy érzem, hogy minden anya fájdalmát próbálom összegezni, átélni és átadni ebben a szerepben. Most már a háborút is a saját bőrünkön érezzük, mivel Kárpátalja Ukrajna része, és a háború szörnyűségeit látva, érezve még nagyobb teret kap az előadás. A téma sajnos mindig aktuális marad, amíg háború lesz a világban” – hangsúlyozta a 20 éves évfordulóját ünneplő előadás után Szűcs Nelli, Jászai Mari-díjas színművész, aki 2004-ben a Gyula Várszínház Havasi István-díját kapta alakításáért, 2005-ben pedig A legjobb női alakításért járó díjjal jutalmazták a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján.

Az őrnagy szerepét játszó Trill Zsolt alakítása minden túlzás nélkül vetekszik Latinovits Zoltánéval, aki az 1967-es ősbemutató és a Fábri Zoltán által rendezett legendás film (Isten hozta, őrnagy úr!) főszereplője volt. A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón Trill Zsolt kapta a MASZK színész-zsűrijétől a legjobb férfi alakítás díját az Őrnagy megformálásáért.

„Trill Zsoltnak a Tóték bemutatója előtt három héttel szalagszakadása lett az egyik bokáján, amikor a Szarvassá változott fiú című előadást játszottuk Esztergomban. Nem voltunk olyan anyagi helyzetben, hogy lemondhassunk egy bemutatót, így sínbe téve a lábát, egy nagyobb csizmában próbált és játszott Trill Zsolt a gyulai premieren” – idézte fel Szűcs Nelli a 20 évvel ezelőtti próbafolyamat pillanatait.

„A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mindig rájuk gondoltam. A legtöbben ülve fagytak meg, s ahogy ott ültek, márványban fagyott arccal, még most is hátamban érzem a tekintetüket” – írta Örkény a Tóték előszavában.

Az orosz-ukrán háború kitörésének napján a beregszászi társulat művészei Tiszakécskén készültek a Tóték előadására, ott találkoztak a színháznak a budapesti Nemzetiben játszó tagjai és a Kárpátaljáról érkezők, ez utóbbiak azon a napon úgy döntöttek: nem térnek vissza a háborús országba. A beregszászi színészek immár több mint két éve Magyarországon élnek és dolgoznak, csak a nők tudnak hazajárni játszani. A háború kitörésének napja, amikor a társulat Tiszakécskén Örkénynek a háború borzalmairól szóló drámáját játszották, február 24-ére esett, éppen arra a napra, amikor 1967-ben az ősbemutatót tartották.

„Ilyen alkalmakkor, mint a Tóték 20 éves születésnapján, együtt tudunk lenni mindnyájan, mi beregszásziak: azok is, akik ma már a Nemzeti Színház társulatának tagjai is, és azok, akik kétlaki életet élnek. Ilyenkor együtt vagyunk, mint egy nagy család. A háború miatt nagy veszélyben van a beregszászi színház. De a színház addig él és létezik, amíg játszhatja az előadásait. Mint a Tótékat és mind a többit” – mondja Szűcs Nelli.

Az előadást legközelebb augusztus 23-án este fél 8-tól Zsámbékon láthatják az érdeklődők.

Fotó: Kiss Zoltán