Gémes Antos visszatérne a színházba – A Madách-pályázat számára hitvallás volt

Gémes Antos azt hitte, idővel megszokja, hogy a színház már nem része a mindennapi munkájának. A Madách Színház igazgatói pályázatát végül akkor is fontosnak érezte beadni, ha nem ő kapta meg a megbízást. A Pepita Magazinnak arról is beszélt, mi köti a Magyar Színház társulatához, hogyan látja ma egykori vezetői döntéseit, és miért szerveznek késő esti találkozót a színházi szakmának.

16 évig dolgozott a Pesti Magyar Színházban színészként, rendezőként, majd művészeti vezetőként Gémes Antos. A Farkas–Ratkó-díjas művész az elmúlt években elsősorban a vállalkozásaiból járult hozzá a család megélhetéséhez. Eleinte arra számított, hogy a színház hiánya néhány hónap, esetleg egy év után enyhülni fog. A Pepita Magazin-interjújában arról beszélt, hogy éppen a színháztól távol értette meg, mennyire meghatározza őt ez a munka.

„Aztán arra jöttem rá, hogy a színház az identitásom része. A vállalkozásaimban is van felelősség és stressz, de észrevettem, hogy az egészen másképp hat rám. A színházban akkor is a helyemen érzem magam, amikor nehéz.”

A Madách-pályázatot akkor is megérte beadnia

A Madách Színház vezetésére Gémes is pályázott. A november 3-án bejelentett döntés értelmében Szabó P. Szilveszter kapta meg a megbízást, amely 2027. január 31-én kezdődik. Gémes nem tagadta, hogy csalódott volt, de azt sem bánta meg, hogy megpróbálta.

„Ugyanakkor amikor eldöntöttem, hogy beadom a pályázatot, az nekem elsősorban egyfajta hitvallás volt. Ki akartam mondani, hogy szeretnék visszaszállni erre a lóra, és újra színházzal foglalkozni.”

A színész-rendező azt mondta, jó ízlésű színházi embernek tartja Szabó P. Szilvesztert, és drukkol az új csapatnak. A Pepitának most úgy fogalmazott, a műsortervet, a közönség megszólítását, a társulat munkakörülményeit, a színészek bérezését és a fiatalok lehetőségeit nem lehet egymástól elválasztani. Szabó P. Szilveszter pályázatát nem olvasta, így arról nem tudott nyilatkozni, mely pontokon egyezik a két elképzelés.

Ha az új vezetés igényt tart rá, szívesen átadja a pályázata Madáchra vonatkozó részeit, és annak is örülne, ha hasznosítanák valamelyik javaslatát. A teljes anyag közzétételét az abban név szerint említett emberekkel való egyeztetéshez kötné. „A pályázat minden betűjét vállalom” – mondta.

A Magyar Színházban tanulta meg, mit jelent társulathoz tartozni

Gémes az egyetem előtt öt évet töltött a Kolibriben. Az SZFE-n bábszínészként végzett, és bár végül nem bábosként dolgozott, az ott tanultak szerinte abban is nyomot hagytak, hogyan közelít egy prózai szerephez vagy egy zenés előadáshoz. A tanítás hiányzik neki a leginkább. A gyerekei születése után úgy érezte, nem tudná úgy folytatni az oktatást, ahogyan érdemesnek tartja, anélkül hogy ez a velük töltött idő rovására menne. A tanításban szerzett tapasztalatot később a kollégáival való munkában és a rendezői instrukcióknál is hasznosította.

„Lényegében ott nőttem fel. Ott váltam színésszé, férfivá, apává.”

Így idézte fel a Magyar Színházban töltött éveket. Egykori kollégáira ma is második családjaként gondol. Művészeti vezetőként úgy érezte, a társulat megvédése a feladata. Utólag már lát olyan helyzeteket, amelyekben másként döntene, akkor is, ha az valamelyik kollégájának fájna. A fiatalabb önmagával viszont engedékenyebb volna. Ma már legalább annyira fontos neki, hogyan bánik valaki a többiekkel, mint az, hogy mit tud a színpadon.

Jótékonysági est és késő esti színházi büfé

A Magyar Színházhoz most két program is köti. Az interjúban a Madagaszkár zenés kalandtúra 150. előadását említette, amelyet rendezőként jegyez. November 28-án 19 órától pedig ő rendezi az Ezért vannak a jó barátok című jótékonysági estet, amelyen Dániel Vali és Viczián Ottó gyógyulásáért fognak össze a pályatársak. A színház programja szerint a nagyszínpadon élőzenés gála lesz, a Szalonban színházi relikviákra lehet licitálni, a Sinkovits Imre Színpadon pedig a Harmadik Figyelmeztetés koncertezik.

Az Országos Színházi Büfé másfajta találkozásra ad alkalmat. Gémes a Vörös Neon és a Kultúrbrigád köréhez tartozó szervezőkkel olyan helyet szeretne teremteni, ahová próba vagy előadás után más színházakból is be lehet térni beszélgetni. A szakmai klubestet november 18-án 22 órától tartják a Vörös Neonban. A szervezők tájékoztatása szerint a belépéshez jelentkezés és jelszó szükséges.

„Szerintem az igény ma is megvan arra, hogy előadás után még leüljünk egymással, és beszélgessünk egy jót. Az alkalmak fogytak el.”

Tizennyolc éve zenélnek együtt

A színház mellett Gémes Nagymaroshoz is erősen kötődik. Feleségével, Ruttkay Laurával együtt üzemelteti a Lyra Hill vendégházat, korábban pedig a Völgymajorban dolgozott, és a Majorfest létrehozásában is részt vett. Most a Marék szervezettel jótékonysági kulturális eseményeken dolgozik, és azt szeretné, ha a Dunakanyar nagymarosi oldalán több ilyen program valósulhatna meg.

A Harmadik Figyelmeztetés idén tizennyolc éves. A színészzenekar ismert slágereket dolgoz át, a tagokat pedig Gémes szerint elsősorban a barátságuk tartja össze. „Ez már egy nagykorú barátság” – mondta a közös zenélésről. Otthon is alakult egy kisebb formáció. Mindkét lánya hangszeren tanul, esténként olykor hárman zenélnek együtt.

A teljes interjú a Pepita Magazinban olvasható.