Az Örkény Színház Stúdiójában csütörtökön mutatták be Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című filmdrámájának színpadi adaptációját. A történet középpontjában négy nő áll: a haldokló Ágnes, nővérei, Karin és Mária és a szolgáló, Anna. Az előadást Ördög Tamás rendezi. „Karint”, vagyis Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, a Halhatatlanok Társulatának tagját kérdezte az Inforádió.

Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, a Halhatatlanok Társulatának tagja az InfoRádióban elmondta, amint a filmben, a színpadon is folyamatos ugrálás van a múlt és a jelen közt.

„Ingmar Bergman ezt közelikkel oldotta meg, Ördög Tamás rendező döntése az volt, hogy ezt meg fogjuk csinálni, de nagyon sok mindenen változtatni kellett, hogy ebből színházi előadás legyen. Végül lett egy svéd három nővér történet, de alapvetően négy nő a főszereplő, mert Anna, a szolgáló is nagyon fontos. Hozzá kellett írni tehát egy színdarabot, meg kellett változtatni” – nyilatkozta a színművésznő.

A darabban van összetartás, elhidegülés, tragédia; gyakorlatilag az egyik testvér haláláról szól a mű, ezért a család összegyűlik az elbúcsúztatásra, itt aztán rengeteg minden kiderül a családról, a nem létező összetartásról, a félelmekről, a rossz kapcsolatokról.

„Ez a gyönyörű Bergmanban, hogy az élet rossz oldalát, a problémákat jól mutatja meg, ezeket keresi. A legszebb az egész történetben az, hogy amikor a néző eljön egy ilyen utazásra, szembesül vele, hogy a halál mindannyiunk életének a része lesz, vagy van hozzá anyaga, vagy nincs. Mindenkit utol fog érni. Ebben a helyzetben ahány ember, annyi fajta viselkedés. Nagyon nehezen lehet ebből jól kijönni, nem vagyunk erre felkészülve, hogy hogyan fogadjuk el, hogyan viselkedjünk egyáltalán” – ecsetelte Csákányi Eszter.