A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház társulata izgalmas darabbal készül Gyulára. Az előadás megidézi a távoli múltat, benne a XIV századi tatárokat, hadjáratokat, egy aljas királygyilkosságot és a bosszút.  

KÖZÉPKOR ÉS MAGYARSÁG

Az Udvari Kamaraszínház művészeti igazgatója, Andrási Attila, Jászai Mari-díjas író-rendező különböző forráskutatások eredményeit feldolgozva írja és rendezi színdarabjait. Minden egyes művét komoly és alapos kutatómunka előzi meg. Így volt ez az ANJOU című drámájánál is.  

– Ez egy hihetetlenül izgalmas korszak, ahol fontos szerepet játszott a hit és a lovagi erények. Tisztesség, becsület, hűség. De vajon mit ad a ma emberének, ha ezt színpadon látja? Meggyőződésem, hogy rendkívül fontos, hogy az iskolások lássanak olyan darabokat, amelyek a történelmi hűség alapjain állnak és nemcsak a cselekmény bemutatásán túl katarzison keresztüli élményt nyújtanak a néző számára – mondja a színház művészeti vezetője.

MAGYARORSZÁG, A MEGKERÜLHETETLEN XIV. SZÁZADI NAGYHATALOM

A 14. századi Európában jelentős politikai tényező volt a Magyar Királyság. Lajos távlatokban gondolkodó, valódi államférfi volt. A darab számos izgalmas kérdést feszeget: milyen geostratégiai megfontolásból indított hadjáratot a király Nápolyba, milyen kapcsolat volt Nagy Lajos és III. Edward angol király között, hogyan kapcsolódott a százéves háború a nápolyi trónutódlás kérdéshez, mi köze a nápolyi hadjáratnak a pápák avignoni fogságához?

A történelmi mű főszereplője a szerelemre éhes, gyönyörű csitri a nápolyi trónon. A királynő bálványozói, egyben szeretői, megölik a férjét, aki Nagy Lajos magyar király öccse. A felbőszült uralkodó megindul a sereggel, ám Velence megakadályozza a tengeri átkelést. A bonyolult jellemeket felvonultató és intrikákkal átszőtt darab a magyar történelem kalandregénybe illő fejezetét mutatja be a történelmi hitelesség igényével. Papp Janó Franco Zeffirelli filmvilágát idéző jelmezei és a különleges multimédiás díszletmegoldások valóban átemelnek egy időben ugyan távoli korba, de az emberi vonások, az ábrázolt dilemmák és a megjátszott tétek szempontjából nagyon is a mában érezhetjük magunkat. A produkciót Zsoldos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző művei színesítik. Andrási Attila rendező és Szigeti Réka dramaturg látványosan viszik színpadra az unalmasnak aligha nevezhető korszakot, s a néző igazi lovagkori látványelemekre és vérbő cselekményszövésre számíthat. 

Az Anjou darabot augusztus 20-án Nagyváradon a Szigligeti Színházban (aMagyar Polgári Egyesület szervezésében) és augusztus 22-én Püspökladányban is bemutatja a társulat.

Augusztus 30-án az Adjátok vissza a hegyeimet és a Jönnek! című kisregényből készült mű új formában, új színművészekkel, sok zenével kerül a nagyérdemű elé Marosvécsen, Wass Albert szülőhelyén.