Nemcsák Károly 2011 óta vezeti a József Attila Színházat. A 2022/2023-as évadban hat bemutatóval várják a közönséget, színpadra állítják a Made in Hungáriát, Tasnádi István zenés darabját Fenyő Miklós dalaival, Szabó Magda nagy klasszikusát, a Régimódi történetet, Brecht Koldusoperáját, Iván Menchell Sírpiknik című komédiáját. A Gaál Erzsébet Stúdióban, amely a kísérleti előadások terepe, Márai Sándor ritkán játszott Kaland című műve és Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényének színpadi adaptációja lesz megtekinthető.

A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható.

A vezetőség hosszú távú tervei között szerepel a technikai megújulás, amely komoly beruházás a színház jövője szempontjából. Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas, Kiváló és Érdemes Művésszel legújabb évadukról, a felújítás fontosságáról és a csapatmunka sikeréről kérdezte a Pesti Műsor.

„Az épület technikailag egy művelődési ház szintjén áll, komoly lépést jelentene, ha ezt a beruházást meg tudnánk valósítani. Nemcsak építkezünk, hanem fel kell újítanunk a hang- és fénytechnikát is, így jutunk el egy olyan alapszintre, ami jelenleg hiányzik. A színpadhoz nem tartozik közvetlenül sem oldalszínpad, sem raktárhelyiség, ha éjszaka el kell bontani egy díszletet, akkor a munkatársaim hajnal egy óráig dolgoznak bent a színházban, és viszik át a túloldali raktárba a díszletelemeket, ami sem a környező lakóknak nem jó, sem nekünk, mert hajnalra érnek haza. Amikor a felújítás szóba került, azt tartottuk szem előtt, hogyan tudnánk minél jobban segíteni kollégáink munkáját. Az egész építkezés egy nagyon racionálisan átgondolt és kimondottan a színpadot érintő beruházás” – számolt be a direktor.

2021-től saját, önálló társulattal rendelkeznek, ami a színművészek számára nagyfokú stabilitást ad. Ennek kapcsán úgy nyilatkozott: „A társulati forma ad egy olyan gazdasági biztonságot, hogy nem állandóan azzal kell foglalkozniuk, hogy meg tudnak-e élni a fizetésükből. Emellett a színészi előmenetelük is fontos számunkra, hogy jól gazdálkodjunk a tehetségükkel. Nekünk azzal is kell foglalkoznunk, hogyan épül a kollégáink művészi pályája, és ehhez a társulati lét elengedhetetlen. De ennek fordítva is működnie kell, hogy ők is kiemelten szeressék és foglalkozzanak a József Attila Színházzal. (…) Az is a feladatom, hogy amikor át kell adni a színházvezetését, akkor olyan színházat adjak át, ami biztonságban működik professzionális szakemberekkel. Látom a fiatalokban a fantasztikus tehetséget, a hihetetlen vitalitást, erőt, és ezt méltányolni kell. A világot fiatalos lendület és szellemiség jellemzi, amit erősítenünk kell, és ebben nekem partnernek kell lennem.”

Egy éve nevezte ki Hargitai Iván rendezőt művészeti vezetőnek. Arról szólva, miért rá gondolt, mi az a plusz, amit hozzá tud tenni a József Attila Színház művészi arculatához, úgy nyilatkozott: „Sokat rendezett nálunk, láttuk Iván irányába a tiszteletet és a szakmai örömöt a kollégáinkon, amikor vele dolgoztak. A közös alkotómunkák során derült ki, hogy remek lenne, ha ezt a pozíciót elvállalná, és szerencsére ő is ugyanígy gondolta. A társulat tulajdonképpen kiválasztotta. Jól ismeri a kollégákat, a színházunkat, tudja a gondjainkat, az örömeinket, belelátott a mindennapjainkba is, ami nagyon fontos.”

Az évad első bemutatója a Made in Hungária, amelyet Lengyel Ferenc állít színpadra: „A társulat egy része azokból a kollégákból áll, akik évek óta a színházhoz kötődnek, de fiatalítani kellett a csapatot, és ebben nagy segítségünkre volt Hargitai Iván. Van hat-nyolc erőteljes, ütőképes fiatal színészünk, akik miatt nagy örömmel vettük elő a Made in Hungáriát.

A Made in Hungária fiatalos lendületű darab, az elmúlt évadban Lengyel Ferenc rendezte nálunk a Portugál című darabot Egressy Zoltántól, nagyon jó volt a közös munka, örülök, hogy elvállalta a Made in Hungária rendezését. Tasnádi István darabja nemcsak egy életérzés és népszerű Fenyő-dalok felsorakoztatása, hanem egy korrajz is, kell egy olyan rendező, mint 20 évvel ezelőtt Méhes László, aki pontosan érti, ismeri ezt a kort” – mesélte Nemcsák károly.

A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható.