Független etikai vizsgálatot kérnek Solymosi Tamás, az Opera balettigazgatója ügyében
2026. november 16., hétfő 13:03
A Magyar Állami Operaház két szakszervezete külső szakemberre bízná Solymosi Tamás balettigazgató vezetői működésének vizsgálatát. A szereposztás és a bérezés összefüggéseit, a táncosok terhelését és az Opera fizetős balettképzését is áttekintenék. A vizsgálat idejére egyes személyi és szereposztási döntéseket főigazgatói jóváhagyáshoz kötnének, vagy azt kérik, hogy Solymosit ideiglenesen függesszék fel a munkavégzés alól. A kezdeményezésről elsőként Zimre Zsuzsa számolt be az Átlátszón.
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete november 11-én fordult Ivacs Balázs megbízott főigazgatóhoz.
A két érdekképviselet az egész intézményre kiterjedő etikai átvilágítást is indokoltnak tartana, a balettigazgató ügyében azonban sürgős, az Operától és a balettegyüttes vezetésétől független vizsgálatot kér. Közlésük szerint dokumentumokat, leveleket és tanúvallomásokat tudnak átadni, de csak bizalmas eljárásban.
A meghallgatottak személyazonosságának védelmére és arra is írásos garanciát kérnek, hogy a megszólalókat ne érhesse megtorlás.

Miért kérnek intézkedést már a vizsgálat előtt?
A szakszervezetek szerint a következő évad előkészítése már zajlik, és az ekkor meghozott döntések évekre meghatározhatják a táncosok helyzetét. Ezért azt kérik, hogy az alkalmassági minősítésekhez, a szerződések megszüntetéséhez és a hosszabb távra szóló szereposztásokhoz a vizsgálat idején kelljen Ivacs jóváhagyása. Ennek alternatívájaként kérik Solymosi ideiglenes felfüggesztését.
Az Opera etikai kódexe a belső visszaélés-bejelentési rendszerhez irányítja a panaszosokat, de magában a kódexben nincs külön eljárás a vezetőket érintő panaszokra. A szakszervezetek a Vígszínház etikai eljárásrendjét említik követhető példaként.
A szereposztáson a táncosok jövedelme is múlik
A szakszervezetek szerint a havi javadalmazás túl nagy része függ attól, ki milyen szerepet kap. Úgy látják, ez lehetőséget teremthet arra, hogy a vezetés a szereposztással jutalmazzon vagy nyomást gyakoroljon. Levelükben testszégyenítésről, valamint anyákkal, sérült és beteg táncosokkal szembeni ellenséges hangnemről is beszámolnak. A szereposztási és fizetési adatok mellett az alkalmassági minősítéseket és a korábbi munkaügyi perek iratait is átnézetnék. A Telex szeptemberi cikke felidézte Kozmér Alexandra esetét. A vezető szólistával egy üzemi balesetet követő kényszerpihenő alatt bontottak szerződést, a munkaügyi pert négy évvel később a táncművész nyerte meg.
Az Átlátszóhoz eljutott a társulat egyik név nélkül idézett tagjának levele is. A táncos szerint többen attól tartanak, hogy ha szóvá teszik a problémákat, elveszíthetik a szerepüket vagy az állásukat. A levélíró azt állítja, hogy kevés idő jut a regenerálódásra, számára nem követhető a munkaórák és a pihenőnapok elszámolása, az előadások alatt pedig nincs orvosi ügyelet. A szakszervezetek a terhelés példájaként A diótörő sorozatát említik.
Az Átlátszó szerint a tavalyi évadban 43 előadást és két nyilvános főpróbát tartottak, az idei operaházi műsorban 51 előadással szerepel a darab. A sűrű beosztást 2024-ben a távozó Kovács Noel Ágoston is bírálta. Az Opera akkor visszautasította a szakmai munkát érő kritikáját, és a balett fizikai megterhelését a versenysportéhoz hasonlította.
A fizetős balettképzést és az oroszországi szerepléseket is vizsgálnák
Az Opera 2016-ban indította el a Magyar Nemzeti Balettintézetet, amelynek fizetős képzésére négyéves kortól lehet jelentkezni. A szakszervezetek tisztázni szeretnék, milyen feltételekkel használja az intézet az Opera termeit és jelmezeit, miből fizetik az oktatókat, és milyen szerepe van a növendékeket támogató alapítványnak.
Megnéznék azt is, kik kapják az operaházi produkciók gyerekszerepeit, milyen szabályok vonatkoznak a növendékek terhelésére, és hogyan érvényesül a gyakorlatban az Opera gyermekvédelmi irányelve. A képzésről az Átlátszó októberben volt növendékek és szülők beszámolói alapján közölt riportot.
Az érdekképviseletek arra is választ kérnek, ki hagyta jóvá az oroszországi szerepléseket és ki viselte a költségeiket. Solymosi 2024-ben a moszkvai Bolsoj Színházban átadott Benois de la Danse díj zsűrijének, 2026-ban pedig a szintén ott rendezett Nemzetközi Balettverseny zsűrijének volt tagja. A szakszervezetek szerint 2025-re a szentpétervári Dance Open fesztiválra is terveztek társulati fellépést, amely végül a táncosok aggályai miatt maradt el.
Az Operaház egyelőre nem válaszolt az Átlátszónak
A kulturális tárca Táncművészeti Bizottsága már októberben független vizsgálatot javasolt. A testület elnöke, Nagy Zoltán akkor a Telexnek azt mondta, hogy Solymosi vezetői működését is vizsgálni kellene. Azóta az Operaház élén változás történt.
A minisztériumi átvilágítást követően november 2-án megszüntették Ókovács Szilveszter munkaviszonyát, négy nappal később pedig Főző Virág főigazgató-helyettes is távozott. Az intézményt átmenetileg Ivacs Balázs vezeti.
Az Átlátszó megkérdezte Ivacs Balázst, elrendeli-e a vizsgálatot, és felfüggeszti-e Solymosi Tamást annak idejére. A lap november 16-i cikkének megjelenéséig nem érkezett válasz.

