Tizenévesen szavalóversenyeken vett részt, elsőre felvették a Színművészetire. Sikeres színházi, televíziós és filmszínész, világsztárok magyar hangja. Jelenleg szabadúszó. Kiss Marit kérdezte a Hot magazin.
“Bükkaranyos, a szülőfalum igazi mesebeli hely volt. A dombtetőről néztük a Bükk szépségét. Volt ott szőlő, rét, patak… A kert végi dombon szánkóztunk, a patakban fürödtünk, a forrás vizét ittuk. Nagy volt a csend, a nyugalom, még estére sem zártuk be az ajtót. Ahogy mindenki a faluban, a saját földjükön gazdálkodtak, és abból tartották el a családot. Voltak jószágaink is. De mivel nem volt jó a közlekedés, később – fájdalmamra – beköltöztünk Nyékládházára. Azt akarták a szüleink, hogy mindnyájan tanuljunk” – mesélte gyerekkoráról Kiss Mari, akinek a szülei még egészen fiatal korukban amatőr színházi együttesben játszottak.
“Az általános iskolában, Nyékládházán már én voltam az ünnepségek állandó versmondója. Balerina akartam lenni, de a nővérem lebeszélt róla, mert nem olyan az alkatom. Már középiskolás voltam Miskolcon, amikor a nevemben jelentkezett a Váci Mihály szavalóversenyre. Ott pedig Várkonyi Zoltán biztatott, hogy jelentkezzek a Színművészetire. Elsőre sikerült bekerülnöm, Békés András és Kerényi Imre osztályába jártam. Imádtam! Vas utca 2/C – ha meglátom az épületet, az nekem egy szívdobbanás! Kollégista lettem, és nagy megdöbbenésre már szeptember elsején megérkeztem. Azt hittem, minden iskola akkor kezdődik… Nagyon jó volt, hogy együtt volt a főiskola és a kollégium, gyakran este 11-ig próbáltunk” – mesélte a színésznő.
A kérdésre, volt-e főiskolai szerelme, elárulta: “Majdnem mindenkinek volt. Mi Bódy Gáborral szerettünk egymásba, nagyon sokat köszönhetek neki, ő egy zseni volt. Egy évvel a főiskola befejezése után lett vége a szerelmünknek. Végzés után Kerényi Imre vitt a Madách Színházba. Hihetetlenül jól éreztem ott magam! Csodás színészek tartoztak a társulathoz: Dajka Margit, Márkus László, Tolnay Klári, Haumann Péter, Sztankay István, Dégi István – és még sorolhatnám.”
Két évig Angliában élt angol férjével, de végül hazajött:
“A velem történtek jó része belekerült a Vámmentes házasság című filmbe, huszonöt-huszonhat évesen éltem meg mindezt. Azt üzenem a fiataloknak: nagyon fontos, hogy merjenek változtatni! Menni kell, tapasztalni, átélni dolgokat. Engem hazahozott a honvágy, pedig nem a májkrémen turistáskodók életét éltem.”
Szombathelyi éveiről szólva kifejtette: “Azt mondják a kollégák, hogy hét évet eltölteni egy színházban éppen elég. Lépni kell. Nagyon vonzott az alakuló teátrum, el is töltöttem ott tíz-tizenegy évet. (…9 Egy idő után már fárasztott a sok utazás. Szabadabb így az ember. Szeretek dolgozni: játszom a Vígszínházban, a Rózsavölgyi Szalonban, és Szombathelyen Zsótér Sándorral próbáljuk a Koldusoperát, amiben Korcsma Jenny leszek.”
A teljes interjú a Hot magazinban olvasható.