A Szegedi Tudományegyetem díszdoktora lett Krasznahorkai László

Joghallgatóként kezdte egyetemi tanulmányait Szegeden, november 14-én pedig díszdoktorként tért vissza Krasznahorkai László. A Nobel-díjas író a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén vette át az elismerést, majd az Akadályelmélet című írását olvasta fel.

A Szegedi Tudományegyetem az Egyetem Napján négy díszdoktort avatott. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar javaslatára kapta meg a Doctor Honoris Causa címet. Az ünnepség díszvendége az egyetem Nobel-díjas kutatója, Karikó Katalin volt, aki arról beszélt, milyen szellemi útravalót kapott egykori hallgatóként Szegeden.

Az oklevelek átadása után Krasznahorkai a kitüntetettek nevében mondott köszönetet. Ezután a Vigilia folyóiratban 2008-ban megjelent Akadályelmélet című írását olvasta fel, amely az ember és az őt körülvevő valóság viszonyát vizsgálja. A Nobel-díjas író mellett Marcio Lourenço Rodrigues brazil mikrobiológus, Kis Béla intervenciós radiológus és Pávó Imre orvosigazgató kapott díszdoktori címet.

Joghallgatóként kezdett Szegeden

Krasznahorkai 1973-ban kezdett jogot tanulni a Szegedi Tudományegyetem egyik elődjén, a József Attila Tudományegyetemen. Budapesten először az ELTE-n is jogot hallgatott, majd a bölcsészkarra váltott, ahol 1983-ban magyar–népművelődés szakon szerzett diplomát. Szegeddel később is megmaradt a kapcsolata. Az SZTE szerint az író az elmúlt években vendégelőadóként, könyvbemutatók és beszélgetések meghívottjaként is visszatért a bölcsészkarra.

A szegedi avatást két hónappal előzte meg az ELTE díszdoktoravatója, ahol szeptember 18-án tüntették ki az egyetem egykori hallgatóját. Az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát is odaítélték neki, ahogy a szegedi avatásról szóló 24.hu beszámolója is felidézte.

A Sátántangótól az irodalmi Nobel-díjig

Krasznahorkai első regénye, a Sátántangó 1985-ben jelent meg. Tarr Béla ebből készítette az azonos című filmet, Az ellenállás melankóliája pedig a Werckmeister harmóniák alapja lett. Az író pályájáról a Digitális Irodalmi Akadémia életrajza ad áttekintést. A 2025-ös irodalmi Nobel-díjjal a Svéd Akadémia azt az életművet ismerte el, amely indoklása szerint a pusztulás képei közepette is tanúságot tesz a művészet erejéről.

Kapcsolódó cikkünkben arról is olvashat, miért nem engedi Krasznahorkai, hogy Tarr Béla után más is megfilmesítse a műveit.