Az Elite Magazin online kiadása kérdezte Láng Annamáriát, a Burgtheater művészét, aki Magyarországon legközelebb a Proton Színház Szégyen című darabjában játszik november 5-6-án. 

Mundruczó Kornél rendezése a Nobel-díjas J. M. Coetzee azonos regénye alapján készült. Emberek – kutyák és kutya – emberek. Ketrecben és szabadon. Feketén – fehéren. Európán innen, Dél-Afrikán túl.

Ezt követően a Látszatélet előadásaiban láthatjuk 2021. január 12-13-án.

Részlet az interjúból:

Melyik volt hivatása legemlékezetesebb pillanata? 

– Sok volt. Vannak pillanatok, melyek fontosak, de azon kívül, hogy sikerül egy gondolatot tökéletesen megfogalmazni és közvetíteni a színpadon, nincs benne semmi feltűnő. Én tudom csak és valószínűleg a partnerem, hogy felejthetetlen lesz. Vannak pillanatok, melyek felemelőek, mert rengeteg ember munkája egy egészet alkot, ilyen volt például tavaly szeptemberben a Ruhrtriennale keretében játszott, a Proton Színházzal bemutatott Evolúció című előadásunk. Emlékezetes lesz a holnapi bemutatóm is a Burgtheaterben, mert a különös körülmények ellenére nagy munkával gyönyörű előadás született.  

– Mennyire határozta meg későbbi párkapcsolatát az első szerelem?

– Tanultam belőle, igyekszem partnerként is fejlődni, és megtanultam szabadságot, figyelmet adni. Színész volt az első szerelmem, színész a jelenlegi partnerem, tudom követni a munkával járó érzelmi hullámzást, és igyekszem támogatást adni. 

(…)

– Melyik a kedvenc könyve és miért?

 – Az utóbbi évek kedvenc könyve Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem c. könyve volt, mert nagyon megfogott a történetben, hogy minden helyszín, minden karakter ismerős volt. Lenyűgözött, amilyen tapintattal és szeretettel ábrázolta az író képzelete alakjait. Nem tudtam letenni a könyvet. Krasznahorkai László könyveiért is rajongok, különösen a rövidebb lélegzetvételű novellákért, esszékért. 

– Mit gondol a személyiségéről, milyennek tartja magát?

– Szabad ember vagyok, aminek vannak előnyei és hátrányai. Makacs vagyok és kitartó. Kíváncsi és előfordul, hogy türelmetlen. 

(…)

– Mi az, amire a legbüszkébb?

– Büszke vagyok a két gyermekemre, Antonra és Elenára, hogy milyen harmonikusan fejlődnek, büszke vagyok arra, hogy nincsenek jelentős konfliktusok az életemben, és büszke vagyok a karrieremre, arra, hogy jelenleg Európa egyik legjobb társulatának tagja lehetek, Magyarországon pedig már egy évtizede a legizgalmasabb színház, a Proton alapembere vagyok. 

– Mi volt élete legnagyobb csalódása?

– Amikor rájöttem, hogy az idő megállíthatatlan. (…)

A teljes interjú ITT olvasható.